Normális a családom? Mit tegyek, hogyan változtathatnék a felfogásukon? Csak annyira, hogy elfogadjanak bizonyos dolgokat.

Vidéken élek és mindkét szülőmnek a férfi rokonai fizikai munkát végeznek meg más "férfias" munkákat és ezek az emberek nem tanultak. Meg is látszik az anyagi helyzetükön (persze tisztában vagyok vele, hogy manapság nehéz is) és én nem így akarok élni. Nem hülyék ők, csak nincs mindegyiknek normális végzettsége. A családom szerint az a férfi nem is férfi aki nem tud fát vágni meg ehhez hasonló dolgokat. Valamilyen szinten egyetértek ezzel, de szerintem ez hülyeség. Engem már teljesen kiskorom óta érdekel az egészségügy, bár nagyon lusta voltam tanulni de amikor elkezdtem orvosos dokumentumfilmeket nézni meg utánanézni dolgoknak és egyszer olyan helyzetbe kerültem, hogy gyakorlatilag megmentettem valaki életét akkor megfogadtam, hogy tanulni fogok mert hihetetlenül jó érzés volt. Azóta már az orvosira járok és a családom állandóan megjegyzéseket tesz, hogy inkább mehetnék dolgozni, illetve ez nem férfi munka. Én a helyükben inkább örülnék, hogy a gyerekem lenni akar valaki és nem lecsúszott drogos életet él meg nem kéreget. Néha azt érzem, hogy kicsit irigyek. Sose volt jöttünk ki túl jól mert rájöttem, hogy mindig lebeszélnek dolgokról és rendesen lehangolnak, elmegy tőlük az életkedvem, ezért már ritkábban járok haza. Nem szép dolog tudom, de nem tudok mit tenni. Rengetegszer próbáltam változtatni a kapcsolatunkon de ők nem igazán vevők erre, én meg nem fogom örökké ezen törni magam mert rájöttem, hogy először is a saját boldogságommal, céljaimmal kell foglalkozni. H

Persze hiányzik egy normális család, mégis csak szeretnék

úgy haza menni, hogy boldog legyek de nem megy. Már majdnem egy hónapja haza se néztem. Nagyon zavar, hogy egy ilyen dolog miatt van az ami. Mondjuk ha segédmunkás lennék akkor az lenne a baj, szóval mindig lenne valami. Csak szerintem világ hülyesége ez? Ebben az esetben nem hinném, hogy velem van a probléma. Mit tehetek?

24/F