Tényleg ekkora hibát követtem el?
A helyzet röviden: felvettek egyetemre szeptemberben, de nem oda, ahova akartam, ezért úgy döntöttem, hogy egy tárgyból lerakok még egy emeltet (eddig van egy, plusz egy felsőfokú nyelvvizsga) májusban. Elmentem viszont erre az egyetemre, mert itthon elképzelhetetlennek tűnt, hogy ne menjek el, viszont kiderült, hogy egy félév után még eljöhetek tandíj fizetése nélkül, ezért eljöttem most, hogy később ne kelljen fizetni azért, amit nem is akarok.
Most szándékozok készülni az érettségire és úgy döntöttem, hogy keresek legalább egy részidős munkát erre az időre, mert én érezném magam rosszul, ha ennyire eltartanának. Viszont az édesanyám állandóan azt hajtogatja, hogy hatalmas hibát követek el, életem hibája, nem fognak felvenni, ott fogok állni egy érettségivel és kész, de azért annak örül, hogy ezentúl nem gyerekként lakok nála, hanem lakótársként, mert arra számítsak, hogy mindennek a felét én állom, és magamnak veszek ételt is, mert ő nem fog főzni. Én érzem ezt a reakciót egy kicsit túlzásnak vagy más is így gondolja, mint ő?
Van már érettségim, írtam is, hogy van már egy emeltem, csak lerakok még egyet, hogy biztos legyen. :-)
Már tanulok erre az emeltre, mondtam is neki, látta is. Remélem, tényleg megnyugszik majd, csak eléggé bűntudatot kelt bennem ezekkel a megszólalásokkal, ráadásul elég feszült emiatt itthon a légkör.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!