Létezik olyan barát, aki gyerekkortól öregkorig a legjobb barátja marad az embernek?

Nem. De ezt nem úgy kell "megoldani", hogy akkor nem is barátkozol. Egyszerűen csak nem szabad öröknek tekinteni, ami nem örök.

A szimbiózisszerű baráti kapcsolataim nekem is konfliktussal vagy lazulással, eltávolodással értek véget, vagy úgy, hogy a másik fél többet akart. Tartósabbak azok a kapcsolatok, akikkel csak ritkán (havonta, félévente) összeülünk dumálni - de nyilván kell olyan is, akire a mindennapokban számíthatsz, akikkel hétvégén elmégy, ha van kedved, stb. Utóbbira ott vannak a haverok is.

28/n

Létezik.

Nekem a mai napig van ilyen barátom. Igaz volt időszak amikor szinte nem tudtunk semmit a másikról. De az ilyen barátságok akkor is megmaradnak. Csak a régi félre értést kellett megbeszélni és a mai napig számíthatunk egymásra.

Én a legjobb barátnőmet az ovodában ismertem meg, 4 évesen. Utánna együtt jártunk általánosba és középiskolába is. Most 34 évesek vagyunk és még mindig barátnők.

Szinte egyidőben mentünk férjhez és majdnem egyidősek a gyerekeink is, akik szintén barátok.

Nem létezik. Soha nem is gondoltam, hogy van ilyen. A testvérem ilyen nagy, sírig tartó barátságainak úgy lett vége, olyan igazságtalanul, bántón, hogy én ki sem bírnám. Csak a szüleink szeretnek bennünket önzetlenül, mélyen, sírig tartóan.:((( Persze, szerencsés esetben!

Mindenki még ezt sem mondhatja el.

nekem a legjobb barátnőm már 3éves korom óta az. Igaz mikor koleszos voltam kicsit ritkábban találkoztunk és most hogy ő elköltözött, már csak heti 1x vagy ritkábban találkozunk,de továbbra is ő a legjobb barátnőm.

Persze rajta kívül is vannak barátnőim,de ő az,akihez biztos fordulhatok akár az éjszaka közepén is,ha gondom van és ő is bármikor fordulhat hozzám.

Ezt gondolta a testvérem is... 60 éves koráig. Olyat mondott erről, ezekről a barátságokról, hogy én akár meg is sértődhettem volna. Ennek ellenére nem örülök, nagyon is bánt az az igazságtalanság, ami őt érte, mert ha valaki, én tudom, milyen nagy becsben tartotta ezeket a gyerekkorban kialakult kötődéseket.. Azt is tudom, hogy a barátok mennyire értékelték az ő segítőkészségét, azt hogy minden ügyükben számíthattak rá. Aztán vége lett.

Hát én ezektől a csalódásoktól megvédtem magam.

Kedves kérdező! Azt hiszem ha valahogy mind elmúlt annál az öt lánynál, akkor tényleg nem voltak igazi legjobb barátnők. Meg tudod én mindig azt mondom, hogy baromi könnyű úgy nagyon jó, akár legjobb barátnőnek lenni, amikor egy suliban, munkahelyen, lakhelyen stb vagy valakivel. Egy barátság valahol ott is dől el igazán, amikor már látótávolságon kívül kerültök, de még mindig tartjátok a kapcsolatot.

Nekem van legjobb barátnő, gyermekkori, 16 éve. Egy városban éltünk sok évig, aztán már sok éve hogy ez nem így van. Annyira nem, hogy már fél éve az ország két ellentétes pontján lakunk :(. De, a mai napig tartjuk a kapcsolatot, net segítségével. A sok év alatt igen volt hogy akár több hónapig nem találkoztunk, de mindig ott tudtuk folytatni ahol abbahagytuk. Mindig hajnalokig tudunk beszélgetni. Elképzelhetetlennek tartom, hogy bármi miatt összevesznénk, annyi mindenen mentünk már keresztül. Nagyon büszke vagyok rá.

Egy filozófus mondta állítólag egyszer hogy az a lényeg, hogy ebből a 3 dologból 2 legalább meglegyen: egy jó társad, egy jó barátod és egy jó munkád.