Ti nem ijedtetek meg a gyerekvállalástól?

Mintha csak magamat olvasnám vissza. Hidd el, ez természetes érzés, a nők durván fele megijed a közelgő hatalmas változástól, és felelősségtől.

De ahogy telnek a hetek, elkezd nőni a hasad, látod uh-n a babát, érzed ahogy mocorog, és azzal együtt lassan eltűnnek a félelmek. Így "ismeretlenül" is megszereted a babádat, és megszokod azt hogy ő van, és jön.

Később már kimondottan várni fogod, hogy megszülessen.

A születés után meg a világ legtermészetesebb dolgának fogod érezni, hogy anya vagy. Ez a legősibb ösztön.

Teljesen általános, amit írsz - az új állapot kétségei, félelmei. Elmúlik. És szuper, hogy apajelölt boldog!!! Karácsonyi ajándék Nektek, ismerősöknek, mindenkinek, a világnak!

"Nagyon féltem a házasságunk, mindenkié ilyenkor megy tönkre"

-ez nagy-nagy tévedés, kismama! főleg, hogy a"Kispapa" boldog! Sokkal több a baj,ahol nem jön a gyerek (akármilyen okból) néhány év után üresnek, céltalannak érzik magukat és nem pótolja a felturbózott "hű de szabadokvagyunk ihaj" utazások halmaza sem.

Teljesen természetes amit érzel, tényleg ne ostorozd magad emiatt!

A baba után persze, megváltozik az életed, de nem annyira, mint ahogy most látod :) Attól ne félj, hogy rossz anya leszel, ilyen kétségei általában mindenkinek vannak, és amúgy is, mindig lesz olyan, akinek nem tetszik, amit csinálsz. De ott lesz melletted a férjed, közösen nevelitek, egymást segítve, megerősítve, meg amúgy is, azért nem olyan borzasztóan nehéz dolog ez (bizonyos téren persze nem könnyű, de nem logikailag), csak kell hozzá némi józan paraszti ész :) Ha valahol dilemmába kerülsz, úgyis kérhetsz segítséget számtalan helyről, például a szüleidtől, védőnőtől, gyermekpszichológustól, pedagógusoktól, szakkönyvből, stb., senki nem várja el, hogy mindenre kisujjból tudd a megoldást.

Nem tudom, anyagilag hogy álltok, hogy mennyire reális az a félelmed, hogy nem lesz már többet pénzed arra, hogy magadnak ruhát vegyél, hogy eljuss nyaralni, de azért ez az esetek többségében nem így alakul. Nyilván eleinte sok plusz kiadást jelent egy baba, de majd beáll egy egyensúly, és ha nem egy mélyszegénységben élő család vagytok, akkor azért csak jut olykor-olykor magatokra is :) Különben is, az anyaság igen jól fejleszti a problémamegoldó készséget, bele fogsz rázódni a jut is, marad is jellegű gazdálkodásba :)

Kedves kérdező!

Egy az egyben mintha én írtam volna ki a kérdést... Nálunk annyi plusz van a dologban, hogy mindenki (akinek kisgyereke van) azzal jön, hogy most aludjam ki magam, mert utána úgyse fogom tudni, hogy még csak most jön a neheze, nah és persze a rémsztorik.. Amit szégyellek, de nem is kicsit, az az, hogy még nem tudtam letenni a cigit, pedig hogy elítéltem azokat akik terhesség alatt bagóznak:((persze ez is plusz para faktor...)Pont ezek a dolgok/félelmek foglalkoztatnak engem is, jó látni hogy ez valami hormon czucc lesz, legalábbis ha más is ilyeneken "agyal"...