Széthullik a családom, csak a páromra számíthatok. Mit tegyek?

Nem akar engedni?

Ezt most tisztázd vele egy életre, hogy te se a gyereke, se a tulajdona nem vagy, hogy engedéllyel menj bárhova is!

Megérted és megköszönöd az aggódását, de jogod van az anyádhoz menni, legyen ő bármilyen anya is! Szíved joga!

Nem lehet, hogy te csak belemenekültél ebbe a kapcsolatba anyád elől? Nem korai a baba?

Valahogy megértelek téged és a párodat is. A párod azért nem enged mert félt anyád pénzt követel tőled és mivel babát vársz gondolom nem akarja hogy nagyon felingereljen anyud vagy netán bántson ami mindkettőtöknek árthat. Szerintem nem rosszból teszi ezt.

Én is rosszul jöttem ki anyámmal anyám kidobott otthonról hiába fizettem én is mindent mondta hogy nem tud elviselni. Akkor már együtt voltam a párommal de albérletre még nem tellett mivel a párom csak gyakornokként dolgozott így a fizuja nagyon kevés volt szinte semmi. A szüleinél lakunk még most is bár már jó 1 éve már van a páromnak fél éve rendes keresete de itt jól megvagyunk külön lakrész stb... A rezsi ránk eső része is minimális kajával kijövünk így mi is spórolunk ezerrel.

Nekem is van hitelem mármint örökölt apám után azt az egyet fizetem anyámnak mert már tényleg nincs sok hátra alig 1 év és úgy néz ki sikerül kimásznunk belőle ha utána eltudjuk adni a házat akkor le is mondok róla inkább minthogy vita legyen belőle mert ha azt veszem nem úszik benne sok pénzem, anyámnak annál inkább. Én párom sem enged anyámhoz mert az sicher hogy kicsinálna lelkileg eléggé magam alatt voltam akkor pszichiátrián kötöttem ki sajnos, de mehetek anyámhoz ha a párom is velem tart vagy a nővérem mert a nővérem legalább odafigyel rám, ellentétben az öcsémmel aki munkanélküliként otthon semmit nem csinál még arra sem hajlandó hogy néha felhívjon engem hogy legalább nyugtasson vagy valami, de legalább pénzért sem könyörög így rá akkora panaszom nincs.

Szóval téged is megértelek meg a párodat is.

Igaz én nem vagyok várandós, egyenlőre nem is tervezzük mert nekem is jó munkahelyem van és olyan munkát kaptunk amivel 1 évig magasabb lesz a fizetésem persze több munkával jár, de mégis inkább dolgozok addig ameddig tehetem minthogy üljek és nézzem a falat és azon agyaljunk miből éljünk meg stb... Párom is jól fog keresni januártól ő is kap egy magasabb beosztást ami miatt heti 2-3 alkalommal esténként suliba jár és arra is kell költeni egy kicsit szóval mi nagyon spórolósra vettük a figurát ezért is jó hogy a szüleinél lakunk, meg én sem vagyok egyedül mert ha a páromnak sulija van akkor haza sem jön munkából, hanem ott megkajál, átöltözik, és úgy megy a suliba hogy időbe beérjen.

Sajnos én is már csak a páromra számíthatok, mert oké hogy a nővérem odafigyel rám, de ő messze lakik innen, ritkán tudunk beszélni mert neki ott a gyerek, plusz hamarosan már munkába áll mert kell nekik is a pénz meg kapott egy nagyon jó állás lehetőséget és már a betanulásra kell járnia majdnem minden nap, ami még ingyen munka igaz 2-3 óra alatt letudja meg szinte nem is csinál semmit, csak figyel, jegyzetel és ennyi.

Én is már csak a páromra számíthatok meg a szüleire, barátaim egy az egyben otthagytak a mocsokban széthullott az a társaság akikkel igazán jól kijöttem, a páromnak sincs túl sok barátja de van 1-2 nagyon jó haverja az egyik lány fiatalabb nálunk 2 évvel de mi már rendesen jó barátnők lettünk. Pedig úgy fél éve én is úgy voltam vele mint te hogy már csak a párom az aki van nekem, és akkor féltem, rettegtem hogy elveszítem mert sajnos volt egy időszak amikor mosoly szünetet tartottunk hála az én hülyeségemnek amit azóta már megbántam és szerencsére tisztáztunk is, de neked tanácsolom azt hogy ne add fel, lehet hogy most rossz de idővel minden rendbe jön. Hamarosan már ti lesztek egy család, és így szépen sorban minden felépül és jönnek új barátok, ismerősök, tehát ha nem adod fel és teszel ezekért és próbálsz pozitívan gondolkodni akkor minden oké lesz.

Ugye milyen rendes?

Majd akkor is ezt mondod, ha felhozza, hogy "ÉN mentettelek meg anyádtól, ennyivel (szex, házimunka, vacsoramindennap, stb.) tartozol nekem!"