Ha minden igaz ikerlányaink lesznek de azért készültünk fiú nevekkel is. Párom szeretné ha az egyik gyerek az ő nevét kapná (Zoltán) a másik pedig az apósomét (Imre). Szerintetek jó ötlet?

A férjem is Zoltán, terhes vagyok és rettentő jól lehet azzal piszkálni, hogy ha lány lesz, akkor legyen Zoltána és őt is Zolinak hívjuk majd :)

Innen tudom én is, hogy véletlenül megláttam az utónevek között.

Mondjuk képzeljétek el a helyzetet, amikor már kicsit nagyobbacska a kislány és az apja büszkélkedik vele:

"Ő pedig itt a lányom, Zoli!" :)

"Lány vagyok, és egyáltalán nem érdekelne, ha a testvérem anyukám után kapta volna a nevét, és fordítva is igaz (az én második nevem édesanyámé, míg a húgomé nem). Egyáltalán nem zavar, ha valaki a szülei nevét kapja. Sőt örülök, hogy habár csak második névként is, de kaptam anyukámból valamit."

Persze, hogy nem zavar, hisz te kaptad a nevet. Nekem van egy varázserőm, empátiának hívják, és próbáltam beleképzelni magam a szerencsétlenebb helyzetébe.

Ez most lehet, hogy sokkolni fog, de anyukádból nem csak a nevét kaptad, hanem a DNS-készleted felét is, ami sokkal többet jelent, mint egy név, hisz azzal a névvel millióan szaladgálnak, de anyukád génjeivel lényegesen kevesebben.

Nem. Eleve nem nevezném el a gyerekem, sem magam után, sem a párom után. Ez régen volt szokás, nem is értem, hogy miért. Illetve értem én, (csak leszarom), hogy a tisztelet miatt. De nem elég tisztelet, hogy az apja vezetéknevét kapja? Miért kell még a keresztnevét is? És tényleg nincs arra szüksége senkinek, hogy a kis Pityukának, meg Imikének hívják.

Egyébként a férjed nagyon önző ember. Lehet, hogy nem lesz népszerű most ez a hozzászólásom, de ez a véleményem, és kész.

Én anyukám nevét kaptam. Mivel egy bátyám, és egy öcsém van, nincs ebből sértődés. Sőt, öcsém az apukája középső nevét kapta. De nem érzem úgy, hogy ettől anyukám egy önző dög lenne.. Én szeretem a nevem :)

Persze mindenki olyan nevet válasszon a gyerekének, amilyet szeretne. Nekem ha kislányom lesz, én más nevet fogok neki választani.

23/N

Én sem vagyok a híve annak, hogy a szülők/nagyszülők után kapják a gyerekek a nevüket. Esetleg kompromisszumos megoldás lehetne, ha a második keresztnevük lenne Zoltán és Imre.

Sok boldogságot a babákhoz! (nagyon irigyellek az ikerlányokért) :)