Van itt olyan, aki 18 éves korában összeköltözött egy távolibb helyen a párjával?

Eszetekbe ne jusson, hogy a "kapcsolatotok komolyságát bizonyítandó" eljegyezzétek egymást!!!

Butaságnak nem butaság, csak nem biztos, hogy jól sül el a dolog.

Az én történetem: 19 évesen összeköltöztem a vőlegényemmel. Ő 6 évvel idősebb volt nálam. Amibe nem gondoltam bele, ő napi 10-12 órákat dolgozott, én heti kettőt, mégis ugyanannyi pénzt tettünk bele a közösbe. Lakásba költöztünk, mikor én világéletemben családi házban éltem, és kb 30 kmre a szülővárosomtól. NEm nagy táv, egy óra alatt otthon voltam busszal (minden bokornál megállt) de az új otthonomnál nem ismertem senkit. Takarítottam, főztem, vártam haza a párom. Egy év után becsömörlöttem, elkezdtem barátkozni, ami nem tetszett a pasimnak, és szakított velem. Hazaköltöztem.

A pozitívuma a történetnek az, hogy átértékeltem magamban a férfi-nő kapcsolatok erőfeltételeit, és a szüleimmel sokkal jobb lett a viszonyom.

Azóta jópár év eltelt, most ismét együtt élek valakivel, babát várunk, össze sem lehet hasonlítani a kettőt.

Az a baj, hogy ilyen fiatalon annyi hibát el tudsz követni, amit mondjuk 5 év múlva nem tennél...az évek meg a tapasztalat, sajnos tényleg így van.