A családom utál, és megvet amiért nincs munkám már hosszú ideje. Hogyan másszak ki ebből a helyzetből? 22/L
Érettségi után jártam fél évet egyetemre szüleim kényszere miatt, ami egyáltalán nem ment. Egyrészt mert kicsit sem érdekelt a szak, másrészt a hozzá kapcsolódó tantárgyakból egész középiskolában 2-es, 3-as voltam, tehát behozhatatlan hátrányom volt. Fizetősre jártam, így felesleges lett volna próbálkozni évekig. Aztán ezután elvégeztem 2 OKJ tanfolyamot ami szintén pénzbe került, szüleim fizették ki. Ezek nem felesleges hülyeségek, hanem nagyon is keresett szakmák, mindenki azt hitte hogy ezekkel 100% hogy lesz állásom.
Aztán nem így lett, több mint 1 éve fejeztem be a tanulást végleg, és azóta sehova nem vettek még fel. Mindenhol gyakorlatot várnak el, vagy protekció kellene. Már régen leadtam az igényeimet, és gyári, takarítói alkalmi munkákat vállaltam. Szóval már bárminek örülnék ami teljes munkaidős állás lenne végre. De nem jön össze semmi, mintha meg lennék átkozva. Szüleim úgy gondolkoznak erről az egészről, hogy ők mindent megtettek értem anyagilag hogy tanuljak, meg évekig eltartottak, és hogy nem hiszik el hogy 2 szakmával, érettségivel nem lehet állást találni a mai világban. Biztosak benne, hogy minden az én hibám, és nem is akarok dolgozni. Ilyeneket vágnak a fejemhez, nem csak ők hanem nővéreim is. Már mindent megvontak tőlem egy ideje, annyi hogy lakhatok itthon, de már azért is csúnyán néznek ha eszek. Semmilyen egyéb dologra nem adnak pénzt, még tisztálkodási szerekre se. De ennek ellenére sem találtam munkát, pedig már úgy élek mint egy félig hajléktalan, tehát mindent megtennék hogy legyen pénzem. Végre beláthatnák, hogy nem az akaratom a baj, hanem valóban szörnyű nehéz elhelyezkedni. Csalódtam bennük, hogy belém rúgnak az amúgy is rossz helyzetben, nem hogy bíztatnának és támogatnának lelkileg. Már sok megoldás megfordult a fejemben, még az öngyilkosság is, de tudom hogy az butaság lenne. Még arra gondoltam hogy más városban próbálok szerencsét, csak hát ahhoz is szükséges egy induló pénz. Nyugati határ mellett lakok, azt tartják ez még azok közé a városok közé tartozik ahol van munka bőven, tehát nem tudom hogy érdemes e innen elmenni, vagy máshol sem lesz jobb. Amúgy már azt sem tudom, hogyha végre sikeres fordulatot venne az életem, akkor helyre lehetne e hozni ezt az elromlott családi viszonyt. Vagy mostmár mindig életképtelen, szerencsétlennek fognak tartani?
válasza: válasza:Pfff. Telejsen megértem. Én fél évig nem találtam állást két diplomával. Mielőtt valaki belém kötne, hogy büfészak az egyik jogász a másik pedig közgaszdász diploma.
Anyukámtól folyton azt hallagattam, hogy nem is akarok dolgozni, meg ő nem hiszei el, hogy nem találok semmit.
Szerencsére január óta van munkám, ami nagyon jó, de borzasztóan rossz volt, hogy elég nagy baj nekem, hogy nem találok munkát, de még bántanak is mellette.
Ráadásul nem is otthon laktam, hanem a saját lakásunkban a férjemmel, aki dolgozott és igaz, hogy spórolnunk kellett, de szépen megéltünk.
válasza:A 2. válaszoló jókat ír. Ha esetleg előre kérnek egyhavi lakbért plusz kauciót, esetleg (ha van rá módod) kérhetnél kölcsön egy barátnődtől vagy a barátodtól, s majd ha lesz fizetésed, visszaadod.
Tehát valamennyi pénzre mindenképp szükség lesz előre, ha másik településen kapsz állást.
válasza:" Mielőtt valaki belém kötne, hogy büfészak az egyik jogász a másik pedig közgaszdász diploma. "
Nem büfészak, csak pont két az a két szakma, amiből 10szer annyi van, mint kellene...
válasza:Tény, ezt elismerem!
Na mindegy elég szar volt az a félév, akkor hangoztattam ha újra kezdeném tuti nem mennék egyetemre. Most már azt mondom, hogy nagyonis megérte tanulnom.
válasza: válasza:Én is jogász vagyok, és közgazdasági szakközépben végeztem.
Három idegen nyelvet beszélek, és fél évig én sem találtam munkát.
Szerencsére ennek már három éve, lassan kezdhetek szakvizsgázni, de emlékszem arra a borzalmas érzésre. :(
Nem irigyellek. De manapság tényleg ilyen a világ, ez nem a te hibád. A családodat nem értem, komolyan. Szörnyű. :(
válasza:"tehát nem tudom hogy érdemes e innen elmenni, vagy máshol sem lesz jobb."
A délkeleti részre semmiképp ne gyere, itt is übersz*r a helyzet!
válasza:Hát igen, Magyarországon mindenki azt hiszi, hogy a nyugati részen egy álom az élet, pedig nem. Én is olyan városban lakom, ahová tömegesével költöznek az emberek a jobb élet reményében, aztán itt látják be, hogy szintén csak a nagy semmi van.
Egyébként sok szülő azért nem akarja elhinni, hogy nem lehet már diplomával sem szinte állást találni, mert ők még abba a generációba tartoznak, akik suli után egyből el tudtak helyezkedni, mivel el is kellett. Csak azt nem látják be, hogy ez ma már másképp működik és ami az ő idejükben még nagy szó volt (érettségi) az ma semmit sem ér.
Azt tudom mondani, hogy ne add fel és esetleg jeletkezz be a munkaügyibe, ott most küldik az embereket közmunkára, jó eséllyel téged is ki tudnának közvetíteni, igaz 50e forint a fizetés 8 órában, de a semminél több... És érettségivel valószínűleg irodára tennének, nem utcára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!