Milyen lett a kapcsolatotok a párotokkal mikor összeköltöztetek?

Mi nagyon rövid idő után picit több mint 3 hónap költöztünk össze kényszerből még a kollégiumban.

Az első néhyán hétben rengeteget veszekedtünk, utána összecsiszolódtunk:) Már több mint egy éve a felesége vagyok és igaz nekünk az első néhány hétben nem volt rószaszín köd, de miután azt túléltük minden szuper lett.

Nem mondom azt, hogy már nem veszekszünk vagy ilyesmi, mert előfordul, viszont életem legjobb döntése volt, hogy mia kkor be mertük vállalni az összeköltözést. Lehet, most teljesen más lenne az életünk és ez a mostani nagyon jó:)

"Aki azt írja, hogy csupa öröm és boldogság, gond és súrlódás egy szál se, azt egészen egyszerűen ne hidd el."

Nem kell elhinni, de így van. Én nem szoktam hazudni, elvált vagyok, tudom, milyen egy átlag kapcsolat, tudok veszekedni és ha kell, kiállni magamért. A mostani kapcsolatom, a második férjem kompromisszumkész, észérvekkel él, udvarias és tisztelettudó, és végtelenül szeretjük egymást. Soha nem vesztünk még össze semmin, mióta ismerem egyikünk sem emelte meg a hangját, pedig mondom, én maga voltam az időzített bomba. Nem bántott meg, nem sértett meg soha semmivel és én sem őt. Ő azt keresi, mivel tehetne engem boldoggá és én is viszont. Tudom, megtapasztaltam és látom is, hogy ez nem általános, ezért is vigyázunk egymásra ennyire, most, hogy végre megtaláltuk egymást. Azért erős azt gondolni, hogy mert te még nemn találtad meg a hozzád teljesen illő társat, más nem volt szerencsés, csak hazudik.

Nekem sincs súrlódás!

Első kapcsolatomban is összeköltöztem, borzalmas volt, abszolút nem illettünk össze! Szakítás lett a vége. De ez csak egy rossz példa, nem pedig tendencia.

Most már másfél éve együtt lakunk a párommal, és minden jó. Csak meg kell találni a megfelelő társat.