Adnátok testvéreteknek petesejtet? Váratlan helyzet elé állítottak, mit tegyek?
Egy nagyon furcsa helyzetbe kerültem... Párommal 7 éve vagyunk együtt, jelenleg még dolgozni szeretnénk pár évet és utána jöhetnek a gyerekek. 2 nővérem van ők már 35 felettiek, a minap egy átlagos beszélgetésből nővérem és férje olyan szituációba hozott, amire nem gondoltam sosem, hogy keveredhetek :( Megkértek, hogy adjak nekik petesejtet, mert ez az egyetlen esélyük a babára. Nagyon jó kapcsolatom van a testvéreimmel, de ez a helyzet nagyon váratlanul ért. Nem tudtam nekik mit mondani és eljöttem.
Azóta nyugodtan aludni sem tudok... Bánt a dolog, mert a testvérem, természetes kellene hogy ebbe belemenjek, de még párommal közös gyerekünk sincsen és sajnos elvesztettünk már egy babát (amiről nem szerettünk volna másnak beszélni, még családban sem)
Sokak azt mondják, hogy ez csak egy pete, de az én részem belőlem van az én gyerekem is lenne még akkor is ha nem én hordom ki...örökölheti vonásaimat tulajdonságaim és hogy nézzem azt, hogy mi már annyira szeretnénk babát és testvéremék neveljék fel, hogy lássuk minden nap.
Nagyon magam alatt vagyok :( bánt, hogy segítenem kellene a testvéremen és megbántani sem szeretném őket....sosem gondoltam, hogy egyszer ezen kell majd gondolkodnom.....
:(((
Köszönöm, hogy ennyien írtatok! Remélem segíteni fognak egyes hozzászólások!:( Most sem sikerül az alvás...
Én is úgy tudom minimum egy gyereknek kellene, már lennie, de már nővérem és sógorom igy fogadtak, hogy orvosokkal átbeszélték a helyzetet és én vagyok alkalmas (furcsa számomra is, mert nincs még gyermekem)
Arra kérdésre a válasz, igen ha tehetném már nagyon szeretnénk babát, de kell a pénz dolgozni szeretnénk még, de ha véletlenül 1 év után jönne boldogan várnánk őt:)
Meddőségi klinika, már több mint fél éve járnak túl vannak a vizsgálatokon... Úgy értem a családból én lennék alkalmas, már mindenki más 35 feletti.
Persze a beleegyezésem után derülne ki a vizsgálatokkal, hogy én alkalmas lehetek e.
Arra a kérdésre pedig én sem tudom a választ, hogy hogyan oldanák meg hogy nem szültem még....esetleg lehet e ilyen helyzetben kivételes eset....
A beszélgetésünk során próbáltam figyelni, de többnyire csak hallgattam...mondták gondolkodjak, a klinikán a doktorral le van beszélve időpont elmehetünk együtt is átbeszélni a dolgokat.
Előző hozzászólásomban leírtam! Családon belül vagyok én csak alkalmas.
Igy nem volt nehéz tudniuk ezt az opciót, kevés rokon van aki lehetne inkább férfiak vannak a családba, aki meg nő a kora miatt kiesik, igy eshetett rólam szó már az orvosnál! Természetesen még vizsgálat nem volt azt nem lehet tudni, hogy ténylegesen is alkalmas lennék e...
Légyegében itt nem is ezeknek a dolgoknak van súlya (még), hanem annak, hogy megkértek és nekem válaszolni kellene...
Jó látni, hogy amiket írtatok abban mind a két variáció felvetődött és próbáltok segíteni, de még igy is nehéz.... Nagyon kavarognak bennem az érzések.
Ha már lenne 2-3 gyerek ez egészen más szituációt teremtene, amire ott helyben igennel tudtam volna válaszolni. De igy gyerek nélkül (igen lehet önző) de a sajátomat látnám benne...talán azért is mert mostanában megviselt pár dolog, félnék hogy nem tudnám feldolgozni ezt a későbbiekben, ha belemennék.
Én is azóta az eset óta még jobban nem szeretem a kórházakat és kockázatos dolog lehet a hormonkezelés és a petesejt leszívás miatt ez az egész.
Próbálok érveket gyűjteni mellette és ellene, de mind a "két oszlop" olyan hosszú...
Félek, hogy a kapcsolatom elük és a családdal is emiatt rosszra fordul, zavar hogy hogy érezhették magukat amikor felálltam és csak eljöttem.... :(
De közbe meg az is bánt, hogy tudják nincsenek kicsik és ilyen helyzetbe hoztak engem, de forditott estben én is ezt tenném megragadnék minden lehetőséget, hogy saját hasamban hordjak ki egy gyereket bár engem sem rettentene az el ha örökbe kellene fogadnom.
Azt hiszem az idő múlásával csak bonyolultabb lesz és nem kerülhetem el őket örökké :((
Hát szerintem az ilyen félreértések elkerülése végett sem kell titokat tartani a családban. Ha tudták volna, hogy már elvesztettél egy babát, akkor biztosan nem kérnek ilyenere. És most ha nem is tudatosan de szerintem kikéred magadnak, hogy ilyen helyzet elé állítanak, amikor veled ez történt, pedig te nem mondtad el.
Arra gondoltál, hogy talán a te elvesztett babádnak és a testvéred állapotának köze van egymáshoz? Talán azzal is segítettél volna ha megadod neki ezt az információt, és kiderülhet, hogy a családban valami probléma van...
11:
Nyilván azért nem törvényes, mert kockázata van Rád nézve. Én ennél sokkal szigorúbb vagyok egészségi kérdésekben: szerintem amelyik testnyilásunkba nem tudunk bejutni eszközök nélkül, azt ártalmas feltárni. Még a hüvelybe sem tartom egészségesnek az orvosi benyúlkálást (még kézzel sem, hát még eszközökkel), hát még a petefészekig rendszeresen (!!) felmenni és ott kapargászni...
Én nem mennék bele. A saját egészségem és lelki nyugalmam (alapállapot) MEGŐRZÉSE csak előrébbvaló már, mint a más GYARAPODÁSA? Az egyik ember kárára csak ne gyarapodjon a másik!
Ilyet csak olthatatlan vágyból adhatsz, és a feleslegedből - azaz saját gyermekek után.
Az orvosnak nem mellesleg nincsen tudomása a vetélésedről.
Ha volna, máris nem volnál alkalmas.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!