Milyen módon 'találhatnék vissza' érzelmileg a férjemhez?
24órából 18-at dolgozik, lassíthatna, de nem, mert megfelelési kényszere van, fontos beosztásban dolgozik és nagy felelősség van rajta. 2 ember helyett dolgozik egy cégnél, alig van ránk ideje. Próbáltam megbeszélni vele, de a válasza annyi, hogy értünk teszi, de szerintem igazán azért az elsimerésért hajt, amit vár(na) de az adott helyen sohasem fogja megkapni. 4 éves a gyerkőcünk, vele foglalkozik egy keveset, de a pici iszonyatosan anyás. 2 éve van ez a helyzet, már azt veszem észre magamon, hogy bár szeretem, de nem vagyok boldog. Lehetne másik munkája, ugyan kevesebb pénzért, de nem vállalja el, és ez a 'kieső' összeg nem viselné meg a családi kasszát(1,5x-esét keresem), mert jól keresek. Nincs a képben részemről bizonyos 3., és nála sincs, csak nem tudom, hogyan nézzem ennek a dolognak a pozitív oldalát? Mit tegyek, hogy minden olyan legyen, mint régen? Nem érzem úgy, hogy szeretnék vele kettesben elmenni valahova, persze főzök, gondoskodom a családomról, de nagyon boldogtalan vagyok, aki csak a gyerekének és a munkájának él. Ő nem látja ilyen katasztrofálisan a helyzetet, én annál inkább. Tudnátok tanácsot adni?
Ma lett volna alkalmunk elmenni picit, de az ő hobbijával egybekötve, amit én nem szeretek, tehát most ez a 2-3 óra is arról szólt volna, hogy Ő jól érezze magát. Van kiút? Mit tegyek?
"Ma lett volna alkalmunk elmenni picit, de az ő hobbijával egybekötve, amit én nem szeretek, tehát most ez a 2-3 óra is arról szólt volna, hogy Ő jól érezze magát."
Aham. És akkor inkább nem mentetek sehová, nehogymár a férjed a heti 5x18 órányi munkája után kikapcsolódhasson... tedd meg neki azt a szivességet, hogy elhagyod.
Sajnos ezt neki kéne érezni. Egyáltalán nem biztos, hogy megfelelési kényszere van.
Én voltam ugyanilyen helyzetben. Csak én vagyok a nő és egyben anya. Próbáltam a jól kereső m.helyet (2 ember munkáját csinálni lehetőleg 8 órában, hogy ne a gyerektől vegyek el időt) vinni. Aztán egyre jobban kimerültem. Éreztem, a családom fog rámenni vagy akár én egészségileg, ha ezt hagyom. És megtettem kiléptem. Akkor egy pillanatra úgy belém hasított, hogy úristen 23 év után nincs munkám. Aztán egyre jobban éreztem magam. Ez tavasszal volt, őszig nem is kerestem állást. Tavaly ősztől vagyok egy munkahelyen, ami tökéletesen megfelel nekem. Fele annyi pénz. De nem vagyok idegbeteg, és nem utolsó sorban imádom a helyet, maximálisan családbarát is.
Tehát azon kívül, hogy elbeszélgetsz vele semmit nem tudsz sajnos tenni. Neki kell eljutnia arra a pontra, hogy lássa be széthullik a család, ha folytatja ezt az életmódot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!