Mennyire viseli meg a kisgyereket, ha az anyának új kapcsolata lesz?

Gyerek függő. Ha még kicsi, akkor hamarabb elfogadja, de a nagyobb már nem.

Attól is függ, hogy eddig mennyire szoktatta magához az anya.

NAGYON. Csak ez nem akkor jön ki, amikor a gyerek kicsi, hanem később, amikor (egy átlagos gyerek esetében) már nemigen lehet vele semmit sem csinálni.

Nézd meg a buggyant angol királyi családot! Nem új kapcsolatról van szó, csak a hülye formalitásokról és ezeréves hagyományokról - mégis szinte minden felnövekvő gyerek SÚLYOS érzelmi és anya-problémákkal bír.

Na ehhez vedd azt, hogy az anya elválik, vagy másik kapcsola van, a gyerek zavarodott lesz és szétesik az egész biztonságosnak vélt világa.

Nem tudom, nekem anyám 3x házasodott. Harmadszor 9 éves voltam. Most azt mondanám, hogy nem viselt meg, de valójában egy pszichológus nem ezt mondaná. Pl. 10 éves koromban loptam. Nem nagy dolgokat, csak ha voltam valahol elloptam ezt-azt. Faragót, sminktükröt, rotringot, ilyesmit. Persze kiderült, és leállítottak, de ezt egy pszichológus tuti valami lelki frusztrációra vezetne vissza.

De így utólag, meg akkor sem volt olyan gáz. Kaptam egy kutyát, annak örültem. Az tény, hogy 18 éves korom körül csúnya balhék voltak a nevelőapámmal, de hát a kamasz kor már csak ilyen, nem?

Engem nem viselt meg! Tehát aki azt írja, hogy nagyon, azt ne vedd készpénznek. A gyerektől függ.

Én is ismertem már az illetőt és kedveltem is, jó arc volt velünk mindig, tehát én örültem is a társaságának. Ha jóba vannak akkor jó lesz a gyereknek is. Jobb is lehet neki egy jó nevelő, mint egy rossz apa.

Nővéremnek 3 évesek voltak az ikrei, amikor összejött a mostani férjével. A lányok hamar megszokták, azóta apának szólítják, van közös gyerek is. Azóta 12 évesek az ikrek, jó tanulók, szorgalmasak, semmi gond velük.

Szerintem nevelés kérdése is.

A gyerek személyiségétől és korától függ, hogy mennyire viseli meg. A kisebb gyerekek jobban alkalmazkodnak, a nagyobbaknál problémásabb lehet az elfogadás. Meg hát nyilván mennyire erős, rugalmas lelkileg a gyerek.

Az biztos, hogy az anyának is meg az apának is (ha lehet) sokat kell foglalkozni a gyerekkel ilyenkor. Beszélgetni minden nap az új helyzetről, ne legyen semmi tabu téma. Meg kell hallgatni a gyerek véleményét, segíteni neki a feldolgozásban. Ha hosszabb időre nagyot változik a viselkedése vagy a személyisége mindeképp pszichológust kell segítségül hívni a gyerek érdekében. Szerintem azt is érdemes megtudni, hogy a gyereknek nem-e túl gyors anyuka kapcsolatának alakulása, ebben is lehet picit figyelembe venni a gyerek véleményét.

Az se mindegy az új partner milyen kapcsolatot alakít ki a gyerekkel. Ebben is sokat tehet anyuka is meg apuka is, meg nyilván az új partner is.

Röviden egész jól is működhet a dolog, meg lehet belőle baj is. Egy biztos. Bármi történik, a három felnőtt felelőssége minden.