Ilyen helyekre miért kell kisgyereket hozni? Vagy csak én nem értek egyet az ilyen dologgal?

Ez többváltozós dolog szerintem.

Alapvetően igazad van. Minket is mindig vitt Anyu templomba, és mindig már előre otthon elmondta, hogy nincs rohangálás, nincs hangos beszéd. Ha álmosak vagyunk akkor nyugodtan le lehet borulni a padra. Ha nagyon nem bírunk magfunkkal, akkor meg menjünk ki, de ha egyszer kimentünk, akkor Anyut ott kinn kell megvárni az előtérben(volt ott egy sekrestyés bácsi, azt mondta anyu, hogy mellőle nem mozdulhatunk el:)

Szóval ez a szülő felelőssége. Pontosan ismeri a gyerekét, ha tudja, hogy fél órát nem képes végigülni akkor ne vigye el ilyen programokra. Ha pedig valami külső dolog miatt muszáj elvinni, akkor meg ott a helyszínen rendszabályozza, amennyire csak tudja. Én is könnyebben elviselem a rendetlenkedő gyereket, ha látom a szülő mindent megtesz, hogy kordában tartsa.

Az a baj, hogy kevesen maradtunk az ilyen szemlélettel, mint te vagy én, Kérdező.

Mert ilyenkor sokan jönnek, hogy de tolerancia, meg kicsi a gyerek, ésatöbbi. Hol van a szülő részéről a felém irányuló tolerancia? Hol van, hogy a szülő előre gondolkodik: ne zavarjuk a másikat a kultúrált szórakozásban, ezért a gyereket majd nagyobb korában visszük színházba. Hajlandó vagyok tolerálni, hogy többet izeg-mozog a gyerek a széken, hogy néha nyöszörög, egyet-kettőt kérdez a darabbal kapcsolatban.

De azt nem, hogy a székemet hátulról rugdossa, hogy rajtam keresztül mászik be-ki az anyjához egy felvonás alatt 15ször, és percenként hangosan követel enni-innivalót a szüleitől. Csak egy picit kellene odafigyelni (mindkét részről! Mert az sem normális, ahogy egy-két nyannyer gondolja, hogy egy 6-8 éves gyereknek egyenes háttal moccanás nélkül kell végigülnie egy előadást), és mindenki jól érezné magát:)

Nekem van egy három éves féltesóm akik Pesten laknak és le kellett jönniük Debrecenbe, mert esküvőre voltunk hivatalosak. Tehát nem volt megoldott a felügyelet csak ha vittük magunkkal. Tesóm már reggel óta azt várta, hogy mikor mehetünk táncolni meg mikor lesz már a buli. Szépen leültem vele megbeszéltem, hogy először elmegyünk egy helyre ahol egy néni beszélni fog és ott csendben kell lenni, aztán elmegyünk egy másik helyre ahol meg egy bácsi fog beszélni és ott is csendben kell lenni. Elmentünk a házasságkötőbe tesómon én csak néztem. Olyan gyönyörűen végig ülte az egészet, persze közben azért suttogva megkérdezte, hogy most mi történik de szépen elmondtuk neki és nem rohangált meg nem tom. A templomban is ez volt, csak annyi baj történt, hogy egyszer megszólalt, hogy nem tudom tovább tartogatni nagyon pisilni kell és akkor ki kellett vele menni, de szerintem az ég világon semmit nem zavartunk meg azzal, hogy csendben felálltunk és kimentünk. A többi gyerek a templomban, a házasságkötőben is vonyított, ordított stb. Én csak 18 vagyok, de engem is zavart és még tesóm is mondta, hogy buták. Valóban igazad van, mert meg se próbáltak rájuk szólni, vagy pl egy 4 hós kisbabával nem mentek ki. Az ilyen anyák ragaszkodnak hozzá, hogy márpedig az ő gyereke nem rossz csak gyerek és ez a normális pedig ha megbeszélik, hogy ott csendben kell lenni akkor szerintem a legtöbb gyerek úgy is lenne.

18/L

én már voltam ígymtudom miről beszélsz,mozi,színház,ballagás egyaránt

legdurvább a Padlásc előadás alatt volt:kiskölkyök az utolsó sor mögött a krzaton futkostak,n fa.a volt,meg mikor lesz már vége? kérdés 130-szor

aztán 5 éve néztük a macskafogó kettőt,ott üdítősüveget hajigáltak...mi lesz ennek a korosztálynak a gyerkeivel majd,ha nem neveli már őket sm senki?p