Normális a két lányom kapcsolata egymással? Vajon mi fog kisülni ebből? Félek!

Valószínűleg túlreagálom,sőt biztos,hogy túlreagálom,de anyaként hajlamos vagyok erre:) 16 éves,és 7,5 éves lányaim vannak.Lényeg,hogy a kicsi teljesen odavan a nagyért,rászáll," nem hagyja élni", a példaképe,mindenben hallgat rá.A nagylány is szereti a húgát,játszik,foglalkozik vele.Viszont félek,hogy a kicsi rosszat tanul.A nagylányom ugye már lassan felnőtt,van barátja,szoros kapcsolatban van az osztálytársaival,csinosan öltözködik,sminkeli magát stb. De jó lány,nincs vele különösebb probléma.Csak elmegy érte a suliba,akkor van,hogy a barátai elkísérik,és akkor már nincs kizárva,hogy valamelyik szájából elhangzik egy káromkodás,na meg a 16-17 éves fiúkat sem kell félteni.De szeretik a kicsit,ahogy látom körülugrálják meg minden.Ha már elmennek érte,akkor elmennek valahová (cukrászda,ilyesmik)és akkor hülyülnek,meg ugye vannak a baráti körben is szerelmek,tudom,hogy nem nyalják-falják egymást egy 7 éves előtt,de csók pl.elcsattan,meg van egy ilyen "bandahelyük" egyiküknél,és a kicsi tegnap oda akart menni,persze nem engedtem,mert ott már azért kicsit zűrösebb a társaság (nem drog,hanem hangos zene,üvöltözés,egy-egy pohár alkohol) Ma reggel a kicsi bement a nagyhoz,már ébren volt,de zenét hallgatott ezen a fülhallgatón,a kicsi meg elkezdte nyaggatni,mire a nagy elkiabálta magát,jó inkább mondjuk úgy,hogy kicsit felemelte a hangját,hogy nem hagyja békén.A kicsi sírva fakadt,kijött és mondta,hogy készített valami meglepetést,amire ráírta,hogy szereti meg valami fénykép,meg hogy ő a legjobb testvér a világon.(Annyira édes volt,hogy ott szipogva mondta,majd' megszakadt a szívem,de a nagyot nem hibáztatom) Csak a nővérkéje ezt meghallotta és azonnal mardosni kezdte a bűntudat,kijött bocsánatot kért,megölelte,mondta,hogy játszanak,de láttam a kicsin,hogy a nagy kiabálása rosszul esett neki (egy szeretetéhes,vidám,igazi baba kislányt képzeljetek el) Most a nagy elvitte magával,ide hozzánk közel egy ilyen pályára,a barátaival és a barátjával.De pld. ez is egy olyan,hogy fél háromra vendégségbe megyünk,de ő majd odajönnek tömegközlekedéssel.A nagynak szerintem egyik füle be lesz dugva (ez engem nem izgat,mert tudom,hogy vigyáz a kicsire.) viszont a hugica valószínűleg el fogja kérni a másik felét,a nagy nem fogja odaadni,mert olyan zenék,amik nem neki valók,a kicsi elszontyolodik,a nagy megelégeli kiveszi elrakja (legalábbis úgy gondolom ez lesz a forgatókönyv) Csakhogy a nagylány már nagy,nem egy-két év a korkülönbség,amikor egy hullámhosszon vannak,és én nem akarom,hogy a kicsi állandóan rajta lógjon,de a nagy imádja a pici húgát,és nem akarja megbántani,sőt velem balhézott össze,hogy ő azt szeretné,ha jó lenne a kapcsolata vele,és ahogy látom büszke arra,ha elmeséli neki,hogy xy kisfiú az iskolában milyen kedves volt.De a nagy részéről jó ez ritkán van,de van,hogy szakad a cérna pl. ma reggel is,és nem kértem,hogy vigye el magával,ő mondta magától,mert a kicsi egész nap (akármit csinált) csak szomorkodott nem volt durva,de rajta tökéletesen látni ha valami miatt csalódott. De a nagy konkrétan kikéri magának,ha azt mondom,hogy néha csak kötelességből van a húgával.Hozzáteszem én nem erőltetem,hogy menjen el érte az iskolába,se semmi,ezt ő csinálja,mondjuk az igaz,hogy a húga nem száll re róla.Mit csináljak?Hagyjam?Ez jó így mindkettőnek?A kicsire nincs rossz hatással,hogy gyakran nála majdnem 10 évvel idősebbekkel lóg?