Mit szóltok az ilyen anyai hozzáálláshoz? Lehet normális egy ilyen ember?
Eddig csak szimplán haragudtam anyámra bizonyos dolgok miatt, de ma megfordult a fejemben, hogy talán inkább szánni kéne, mert lehet, hogy baromira nem stimmel valami a fejében...
Csak pár dolgot emelnék most ki, nem sorolom fel mindet, mert hosszú lenne.
Nos.Kezdjük talán ott, hogy egy vita alkalmával, véletlenül bökte ki, hogy apám meghalt.aztán kiderült, hogy erről a sógornőm már régen szólt neki, mikor összefutott vele az utcán, csak elfelejtette elmondani, meg amúgy is, mi közöm hozzá?
Ehhez tudni kell, hogy születésem előtt apámnak már volt egy családja, 2 gyereke.És a szüleim válása után is lett új nője, meg gyereke.Velünk nem volt rosszban, de nem is tartottuk a kapcsolatot, mert a két másik családja féltékenyen tiltotta tőlünk.Mivel nélküle nőttem fel, ezt megszoktam, úgyhogy nem rázott meg a (állítólagos)halálhíre,viszont az már kifejezetten felháboritó, hogy nekem ezt véletlenül kellett megtudnom és senki nem vette a fáradtságot, hogy időben szóljon.A két féltestvérem családján nem csodálkozom, de hogy még az anyám is ilyen nyeglén álljon hozzá?!Ráadásul kötelesek is lettek volna tudtommal értesíteni, mert a hagyatéki tárgyaláson ott kellett volna nekem is lennem, vérszerinti gyermek vagyok!
Na de várjunk, most indulok neki hivatalosan utánajárni, igaz-e egyáltalán, hogy meghalt, mert anyámnak sajnos én már nem tudok nyugodt szívvel elhinni semmit sem.
Mikor nagyanyám meghalt, 18 éves voltam.az ő halálával kapcsolatos hivatalos dolgokból is ki voltam zárva, anyám semmibe nem avatott be.Ott sem voltam jelen a hagyatékin, lehet, hogy nem is volt.Lényeg, hogy anyámnak ehhez is annyi a hozzáfűzni valója, hogy mi közöd hozzá?Mintha én nem lettem volna közvetlen rokona nagyanyámnak...
De az is érdekes eset volt, mikor a biztosításomra vett fel kölcsönt és nem szólt nekem róla, szépen alá is írta helyettem a kölcsönszerződést(amit végül nekem kellett visszafizetnem, miután csődbe ment).Igaz, végül is a biztosítási összeg az enyém lett, de majdnem elbuktam, mert én is alig bírtam a kölcsön törlesztést a munkanélküli segélyből kifizetni.Itt is megkaptam:"Mi közöd hozzá?Én fizettem be!".
Igaz, mikor tini koromban azt kérdeztem, miért váltak el, kiderült, ahhoz sincs közöm.
Szóval, nekem gyakorlatilag semmihez sincs semmi közöm...
Elvárási ennek ellenére lennének.
De ami még furcsa és idegesítő, hogy ezekhez a dolgokhoz teljes nyegleséggel áll hozzá, cinikusan, úgymond viccet csinál belőle.
Szerintem emberi norma, hogy egy szülő az egyetlen gyermekét beavatja a családi dolgokba, kérés nélkül is.
Olyanra is volt példa, hogy egy ismeretlen nő írt nekem levelet.Anyám pedig a tudtom nélkül felbontotta, elolvasta, aztán hónapokkal később találtam meg eldugva egy szekrény takarítás során.Mikor kérdőre vontam, azt mondta, úgy gondolta, hogy a férjemmel kapcsolatban írt az a nő és ő a békesség kedvéért dugta el a levelet.
Nos, az igaz, hogy a levélben ez a nő olyasmit vartyogott, amiből én azt szűrtem le, hogy valami pletykát csinált a férjem a hátam mögött és a nő emiatt haragszik rám.De a lényeg szerintem itt az, hogy nekem erről mihamarabb tudnom kellett volna.Milyen dolog az, hogy anyám tudta, hogy a férjemmel valami nem stimmel, a bolondját járatja velem valami nő ismerőse, én meg ne tudjak semmiről?!Mert a fő a békesség...
Szóval ez van.Engem anyám egyedül nevelt fel, egykeként.Tulajdonképp ő benne kellett volna hogy legjobban megbízhassak, elég idegesítő, hogy ő is így áll a dolgokhoz.
Tehát a levelet a békesség kedvéért dugta el, az apám haláláról állítólag azért nem beszélt, mert egyrészt mi közöm hozzá, másrészt, mert mi van, ha adósságot örököltem tőle?A biztosítási kölcsönhöz meg azért hamisította az aláírásomat, hogy engem segítsen belőle anyagilag na meg amúgy sincs hozzá közöm.
Szerintem agyrém.De kíváncsi vagyok a véleményekre...
Apukád halálhírét eltitkolni nagyon aljas húzás volt anyukádtól, jogos a felháborodásod.
Nagymamád hagyatékijához közvetlenül nincs közöd amíg él a szülő, őt érinti a dolog. Persze normális anya-lánya kapcsolatba bele kell férjen, hogy legalább otthon beszéltek róla.
A levél titkolása számomra érthetetlen. Szintén példája annak, hogy nincs jó anya-lánya kapcsolat. Bármit megtudok a gyerekről vagy a szülőkről alap, hogy azonnal az érintettel beszélem meg. Ilyen körben nincs titkolózás.
Anyukád stílusa ellen sokmindent nem tehetsz. Amíg nála laksz addig az ő játékszabályai szerint kell élned, még ha azok nem igazán helyénvalóak is. Megváltoztatni a dolgokat? Felejtsd el. Ha egy felnőtt embernek, ráadásul egy anyának azt el kell magyarázni, hogy nem bontjuk ki mások levelét és hogy közöljük az illetővel az apja halálát, akkor ott már nagy bibi van. Erre szoktam mondani, hogy szót nem ér, mert mint halottnak a beöntés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!