Elköltözzek az 1 hós és 5 éves lányaimmal vagy ne? Nem lehet tovább elviselni a páromat. Tanácsok?

Tényleg nem segít mindig, de azért az esetek nagy részében előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból. Erre maximum 2 év elegendő, hiszen addig nem színlel senki.

Kiderül, mennyire hajlandó segíteni a házimunkában, mennyire dolgos ember, mennyire lehet vele együtt élni, mennyire kompromisszumképes.

A szülés utáni összeköltözés inkább orosz rulett.

Még mindig igazad van, de évek után is változnak az emberek...:S Pláne olyan események után, mint a házasság vagy épp a gyerekszülés, ami nagy változást hoz az életükbe.

De ebben az esetben valóban lehet, hogy hamarabb kiderültek volna a dolgok. Viszont visszacsinálni már nem lehet... És szerintem a babát elnézve akármi van, nem is szeretnék.:)

A 3.5 év alatt milyen volt??? Még soha nem fenyegetőzött veréssel, vagy ilyesmi? Mert, ha előtte jó ember volt,s csak most ilyen, annak oka van. Lehet , nincs nála rendben valami. Le kellene ülni vele beszélgetni, és nyugodtan, szépen, nem felháborodva, hanem szép szavakkal megmagyarázni neki, hogyan érzel, és ha így folytatja tovább, akkor otthagyod. Kap 1 hetet, hogy átgondolja a történteket, és eldöntse, mi neki a fontosabb,a családja, vagy a morgós természete.S,hogy modorálja magát...

Az ilyen pasikat egyébként otthon hagynám valahogyan a babával kb egy hétig egyedül, hogy lássa, hogy lehet boldogulni. Esténként meg végignézném a lakást, rend van-e, elmosogatott-e, stb... 100%, hogy kupi lenne!!!!Nagyobb, mint egy anyuka mellett. De sajnos ez nem kivitelezhető.

Szóval én adnék neki egy lehetőséget,persze konkrét határidővel. S, ha nem változtat, akkor meghúzódnék egy ideig a szüleimnél, biztosan szorítanának egy kis helyet.Lehet, akkor döbbenne rá, mekkora hü... volt,ha pedig nem, akkor marad az albérlet.

Üdv! (Egy két pici gyermekes anyuka, akiknél szintén sokszor van kupi, de apa sosem haragszik érte, mert megérti a helyzetet, inkább megfogja este a babukát, hogy addig gyorsan összerámoljak....)

minden napra jut egy hülye kérdés, egy hülye nő. (akinek minnyá' beragad a CAPS LOCK-ja)

téged sem tudlak sajnálni kérdező, hanem csak a gyereket akinek elcsesztétek az életét.

Van itt sok érdekes válasz, én némelyiket elég elhamarkodottnak érzem.

Mivel én sem ismerlek benneteket, próbálom kihámozni a tényeket.

1 hónapja szültél, depressziós vagy. Tudsz róla, hogy ez nem egy egyedi eset, hanem egy sűrűn előforduló állapot, ugye? Felborulhatott a hormonháztartásod, másképp reagálsz dolgokra. Ez benned van, tudj róla!

A párodnak, ha jól értem ez az első gyereke. A te lányoddal nem csinált végig mindent, ezért az nem számít. Lehet, meg van rettenve, össze van zavarodva, nem tudja, mit kellene tennie az új helyzetben? Legalább annyira segítségre szorul, mint te. Ezért nem tudsz most rá támaszkodni.

Fura nekem az is, hogy azt mondod, te családod volt tele veszekedéssel, és mégis az ő szüleit ítéled el, a tieidet pedig dicséred, hogy mennyit segítenek. Holott azt írtad, megfogadtad, hogy a te gyerekeid nem úgy fognak felnőni, mint te, a te családodban. Ehhez képest úgy tűnik, mintha direkt keresnéd a bajt, a rosszat. Egy gyereknek az a jó, ha a szülei együtt vannak ÉS szeretik egymást. Minden más megoldás rosszabb ennél.

Ebből nekem két dolog jön át. 1, nem vagy abban az állapotban, hogy teljesen logikus legyél, fontos döntéseket hozz. (Ez nem baj, csak állapot, majd elmúlik.) 2, a tudatalattid mást mond neked, mint a tudatos éned. Ezért is lehetsz bajban. A párod viselkedése önmagában olyan, amilyen. Te ítéled meg ezért őt jónak vagy rossznak. Ha tovább élezed az ellentétet, azt tudod, hova vezet.

Szerintem kérj külső segítséget! Nem szégyen az, akár szakembertől is. Vannak családterapeuták, párkapcsolati szakemberek. Vagy ha vallásos vagy, ott a pap. (Mellesleg ismerek olyan papot, aki családterapeuta is, csak nem Mo.-n lakik.)

Szóval ne zárkózz be, a megoldást keresd, ne a hibákat a másik emberben! Ez azért nem célravezető ebben a helyzetben sem, mert mindenkiben van jó is meg rossz is. Tehát aki rosszat keres, az rosszat fog találni. Aki jót keres az jót fog. Te valamiért eddig szeretted ezt az embert. Gyereket szültél neki. Ennek biztosan volt valami nyomós oka. Ami talán még ma is ott van, csak most nem ezt nézed, máshova koncentrálsz. Ezen viszont változtathatsz. Ha akarsz. Döntened mindenképpen neked kell.

Ha van valakije, az nem lenne szép dolog tőle. De lehet, hogy a szüleinél van ilyen sokat.

Ha úgy érzed, menthető a helyzet, beszélgessetek el egymással. Egy gyerek születése nagy változás, még meg kell szoknotok a helyzetet. Egy ilyen pici baba mellett nincs az embernek ideje, hogy a lakás tip-top legyen.

Lehet, hogy ő viszont elhanyagoltnak érzi magát, egy ilyen pici babával meg még nem tud mit kezdeni.

Szóval beszéljétek meg az érzéseiteket. Ha hazajön munkából, hagyd egy kicsit szusszanni, ha kicsit kifújta magát, lehet hogy később szívesebben foglalkozik a babával.

Mostmár szorosabban együtt kell működnötök, hiszen eggyel többen vagytok.

En nem ertem,h minek szultel neki??? Ez pasi leszar teged is es a gyerekeid is! "... Mert ezektől függetlenül nagyon imádja. Nagyon." aha... persze... Ha pasid imadna az ujszulott gyereket,akkor allandoan ott lebzselne mellette es nem a szuleinel ulne 3.5 orat!

EBREDJ FEL!!!

Te tetted magad kiszolgaltatott helyzetbe, de ne legjobban az 5 eves kislanyodat sajnalom,mert ha a sajat gyerekevel nem foglalkozik,akkor mit csinal a te lanyoddal? ....

Én is szívesen meghallgatnám a párodat is.Te felrovod neki,hogy az anyjánál volt 3,5 órát,de a te szüleid ( akik örökké csak vitáztak),állandóan ott vannak nálad.Ha segítenek,akkor hogy lehet kupi nálatok?Miért kellene segítenie az öltöztetésben és fürdésben? Otthon vagy egész nap,más dolgod sincs mint a baba és a házimunka,amiben még a szüleid is segítenek.Ez csak újabb divat a kismamáknál.hogy amíg ők otthon babáznak,a férj munka után segítsen mindenben.Mi lenne,ha nektek is dolgozni kellene járni,mint a szüleiteknek,nagyszüleiteknek? Ők is ellátták munka után a gyerkeket és a háztartást is,a férjük segítsége nélkül.

Azt nem írod,hogy neked a gyesen kívül van-e kereseted?Ha otthagyod a férjed,akkor hova akarsz menni? Miből akarsz garzont bérelni,fizetni a rezsit stb.Ott is egyedül kell nevelned a gyerekeidet.Gondold jól át,mit akarsz tenni.Ha valóban kupi van otthon,akkor változtass rajta.Ha viszont valóbanm agreszív a férjed,akkor menj.Arra azért gondolj,hogy mérgében az ember mond olyasmit is,amit nem gondol komolyan.

11:36 vagyok.

Azt igazságtalannak érzem, hogy csak neked kell alkalmazkodnod, mert az övé a lakást. Ha két ember együtt él, közösen állítják fel a szabályokat, nem csak az egyik, különben torzul a kapcsolat.

Bocsi,hogy ezt írom,de szerintem elhamarkodtad a gyerekvállalást,felelőtlenség volt.Most majd magadra maradsz 2 kisgyerekkel 2 apától,így már sokkal nehezebb lesz mint eddig.Hiában voltatok együtt 3,5 éve,nem ismerted eléggé őt.Véletlen jött ez a baba vagy terveztétek?A"mminden kezdet nehézzel"én így ebben a formában nagyon nem értek egyet veled.Ezt úgy kellett volna megtapasztalnod,hogy pár évet együtt éltek hármasban,akkor ez már sokkal hamarabb kiderül milyen is a párod.Szerintem is van valakije egyébként,ha nincs akkor majd lesz.Együtt nektek nem működik sajnos.De ehhez nem kellett volna még áldozat(szegény kisbaba).Ne zsarold a gyerekkel,ez nagyon aljas dolog!!!("2 hetente láthatja csak".Neked is jobb lesz,ha normális kapcsolata lesz agyerekével akkor is ha külön lesztek,ha segítene körülötte.Ez a "nahyon imádja"pedig mit takat neked?Mert ha imádná a gyerekét,akkor nem tekeregne csavarogna,hanem az összes szabad idejét vele veletek töltené,alig várná,hogy fürdethesse babusgathassa.Most ehhez képest szerinted eddig összesen nem töltött el vele 3,5 órát.Na pfff,tényleg nagyon imádja.

Egyébként én is gyesen vagyok,a harmadik gyerekemmel,férjem reggel 7-kor megy dolgozni,este 9-kor jön.Semmit nem tud itthon segíteni,és nem segít más sem.Oviba úgy viszem-hozom a lányom,hogy viszem akicsit is magammal,mindig rend és tisztaság van,van főtt meleg étel,és tiszta vasalt ruha.És senki nem segít ebben semmit.Úgy gondolom,hogy itthon vagyok gyesen,ez az én dolgom,és van is rá időm.Nem tudom én így eldönteni melyikőtök a nagyobb ludas a kapcsolatotok tönkre menetelében,szerintem mindketten.És nem ártana azt sem tudni,hogy megvannak-e még a megfelelő érzelmek aminek össze kellene tartani benneteket.A párod megnyilvánulásaiból én azt mondanám,részéről ez már nincs meg.Üljetek le és tisztázzátok mi lesz a jövőben,aztán hozzátok meg a megfelelő döntést.Nem jó ez így senkinek,de főleg szegény gyerekeidnek nem.