"Nem fogok takarítani, az egy nő dolga! "Ti mit szólnátok egy ilyen kijelentéshez a párotoktól?

És ez csak most derül ki, hogy ilyen?

Nekem nem mondana ilyent, mert ilyen pasival össze sem költöznék.

Ahogy írtad, mondj fel, a családot eltartani meg a férfi dolga :D

Szia!

Nem is tudom.Nálunk most,csak a párom dolgozik.

A házimunkát én látom el.Amikor dolgoztam,akkor is én láttam el.

Engem nem zavar sem most sem munka melett,bár én úgy voltam nevelve,hogy mindent én csináltam otthon.NAgy a teherbíró képességem és nem szeretem ha kupi van.Azt meg pláne nem szertem,ha nem úgy vannak megcsinálva a dolgok,ahogy én szoktam csinálni.

Egyszer felhoztam a témát a páromnak,hogy Ő mit gondol a házimunkáról.Azt mondta,hogy az a nő dolga.

De azt is mondta,hogy Nekem nem kellene munkát keressek,meg dolgoznom.Neki bőven jó,hogyha vezetem a háztartást.

Érdekes,mert sok nő ennek örülne,de én dolgozni is szeretnék.

Jam,jelzem,munka mellett is én vágtam a füvet és segítettem fát vágni,és autót szerelni is:)

Két ilyen emberrel is éltem együtt. Hiába, nehéz felfogású vagyok :D

De most a páromnál az elején leszögeztem, hogy nem osztogatjuk a házimunkát szerepek szerint, aki ráér, megcsinálja.

(Megjegyzem, sok dolgot imádok benne, de abszolút toplistás, amikor arra érek haza, hogy a mosogató előtt áll - olyankor minden egyes alkalommal kedvem lenne leteperni :) )

Én szívesen kiszolgálom a párom, és megcsinálom az ún. női munkákat munka mellett is, mert nekem esik jól, szeretek róla gondoskodni. Mindig megköszöni szépen. DE! Ha egyszer is elhagyná a száját egy olyan kijelentés, hogy ez az én dolgom, vagy hogy elvárja, akkor olyat kapna, hogy nem tenné zsebre. A másik dolog meg: lehet, hogy ugyanannyit dolgozunk, de ő teljesen más területen és többszörösét keresi az én fizetésemnek. Nekem meg az esik jól, hogy mindezt nem spájzolja el magának, hanem ő fizet, ha elmegyünk valahova, vagy én is élvezem ennek hasznát (olvastam itt olyanokat, hogy a pasi gyakorlatilag csak annyit hajlandó a közösbe tenni, amit a nő... a többi saját felhasználású...de hát én itt már semmin nem lepődök meg). Úgymond kiegészítjük egymást, mindenki azt ad be e a közösbe, amit tud. Ellenben volt, hogy arra jöttem haza, hogy szépen elmosogatott, elpakolt a maga kis pasi módján :) Szóval nem esik nehezére segíteni akkor, ha arra van szükség. Nálunk így működik.

Amúgy tényleg én is azt tapasztaltam, hogy pont azok a pasik verik magukat azzal, hogy "női munka", akik maguk semmit nem tudnak felmutatni, mint férfi: magukat se tudnák fenntartani, lúzer semmirekellők...

Hálát adnék az égnek, hogy ez még az elején kiderült. Ez olyasmi, amit nehéz megbeszélni. Olykor lehetetlen. Akibe ezt a felfogást nevelték bele, és nem látja be, hogy manapság már nem erre van berendezkedve a társadalom, azt a felnőtt(!) embert ne én neveljem már meg. Mert ez annak a jele, hogy sz.rba se nézi a másikat, de az azért jól jön, hogy belead a közös kasszába. Más kérdés lenne, ha éppen munkahelyet keresek, otthon vagyok, megcsinálnám.

Mivel a pénz a KÖZÖS kasszába megy, a házimunka meg KÖZÖS érdekünk, ezért dolgozzunk meg mindkettőért KÖZÖSEN. Ennyi. Van, aki szolgaságra született, van aki arra, hogy egyenrangú TÁRSA legyen a másiknak. A lényeg, hogy az összevalók megtalálják egymást.

Volt ilyen pasim,fiatalság,bolondság,barátnak elment,bár igaz amit a 00-07-es válaszoló írt,olyan semmilyen volt mindenben.De össze sosem kötlöztem volna vele,mert ő is ezt az elvet vallotta.

Páromról összeköltözés előtt kiderült már,hogy nincs baja a házimunkával,sokat volt nálam amig csak jártunk,magától mosogatott el,magától ajánlotta fel mindig,hogy segit,így semmi meglepő nem volt összeköltözés után,mai napig ugyanugy elvégez bármilyen házimunkát.

Örülnék neki ,hogy még az elején kiderült a turpisság

és hazaküldeném a szüleihez.

Én alapból nem vagyok egy házias leány, inkább pct szerelek meg LAN kábelt vágok szóval nekem esélytelen hogy ilyen pasival jöjjek össze :D:D

Volt egy ilyen pasi az életemben aki elvárta volna ,hogy főtt ételkével várjam haza minden nap a tiszta meleg lakásban,és meghívjam mindenre mert én többet keresek mint ő..nos repült mint a győzelmi zászló!

Én nem vagyok feminista egyáltalán, de hál istennek a párom úgy lett nevelve hogy segít mindenben simán megfőz és segít takarítani.Mi felosztottuk a dolgot ki mit utál alapon

én utálok porszívózni ,teregetni meg főzni azt ő csinálja

ő utál takarítani, mosogatni meg vegyszerezni azt mindig én

Aztán ennyi nem kell ezt túlbonyolítani

A háztartási munkát nálunk is csak én végzem, attól függetlenül, hogy mindketten dolgozunk. Ennek oka, hogy valahogy én gyorsabban, hatékonyabban csinálom. A főzéssel is ez a helyzet. Időnként szokott a férjem is főzni, és nagyon finomakat ráadásul, de akkor jajj a konyhának :) Nálunk ez valahogy magától kialakult, hogy én nem csinálok abból ügyet, hogy én végzem egyedül a házimunkát, cserébe ő meg abból nem csinál ügyet ha valami nem csiri-viri egyből, vagy időnként nem főzök hanem rendelünk egy pizzát vagy csinálok valami egyszerűt, pl. bundáskenyér, ilyesmi.

Tehát önmagában nem a férjed kijelentésével van a baj, hanem a szóhasználattal, és a stílussal. Illetve ha a te reszortod a házimunka, akkor alap, hogy ne várja el a végeredményt, hanem bízza rád mit mikor csinálsz (takarítás, főzés) és ne morogjon ha valami nincs meg. Mert ha morog, akkor lehet is nekiállnia :)

Nekem nem büdös a házimunka, sőt kifejezetten megnyugtat és kikapcsol. Viszont 8 órát alszom, 9-et dolgozom, egyet utazok. A maradék 6 órában főzök, mosogatok, mosok, teregetek, vasalok, bevásárolok, porszívózok, felmosok, hozom és viszem gyerekemet oviba, ha kell fúrok, festek, lefolyót szerelek. Na most ezek után elfogy a nap, hogy magammal foglalkozzam, esetleg a gyermekemmel játszak egy jót, arról nem is beszélve, hogy a párommal törődjek. Szóval ha azt akarja, hogy egy nő is legyen mellette és ne csak egy anya és feleség, akkor besegít amiben tud. Szerencsére az én férjem ilyen. Aki meg nem ilyen szerencsés, mint én, az próbálkozzon tovább, mert megéri

:-)