A család megérezi a válságot?
Hogyne érezné!?
Lassan mindenről lemondtam, a kaját kivéve de azt is lájtosan!
70 nm a lakás és haszonélvező vagyok benne, 3-an lakjuk, én a párom és a 30 éves fiam.
Egyedüli pénzkereső a párom, én sajnos csak segélyt kapok, a fiam meg csak élősködik rajtunk, nem ad semmi pénzt!
Kértem adjuk el a lakást, mert nem tudjuk fentartani de mindig mellébeszélnek!! /2 gyerek a tulajdonos/-ebből az egyik velünk lakik.
Szórakozni már évek óta nem járunk, marad a tv és a net, amíg fizetni tudjuk!
Mi igazán pechesnek mondhatjuk magunkat. Az áremeléseknek köszönhetően minden építőanyagot drágábban veszünk meg, mint aki a válság előtt kezdett el építkezni. Duplán "böjtölünk" az új ablakokért és a berendezésért. És persze dupla annyit kell várnunk, amíg össze jön a pénz. De nem állhatunk le, addig kell megalapozni a jövőnket, amíg még fiatalok vagyunk, amíg még nem érünk abba a korba, hogyha nem vállalunk babát, akkor kicsúszunk az időből.
Sajnos, megérezzük. Nem panaszkodom, mert segítenek a szülők, ott ahol tudnak, így lényegesen könnyebb. De bizony így is van, hogy igencsak meg kell húznunk magunkat. Le kellett mondanunk az éttermi romantikázásokról, a szombat esti mozizásokról, alkalmankénti bulizásokról, arról, hogyha tetszik valami, azt gondolkodás nélkül megvehetjük... Szóval, az ún. luxust igencsak mellőzzük.
De bevallom, nem bánom (bár lehetne könnyebb). Tudom, hogy ezek az áldozatok meghozzák a várva-várt gyümölcsét.
Lehet, hogy most lepontoztok irigysegbol, de az en csaladom nem erzte meg a valsagot.
Apukam 40 eve ugyanabban a munkakorben van (TV) es attol, hogy valsag van, nem keres kevesebbet. Ugyanolyan az elet mint azelott.
En mar reg kulfoldon lakom, talan azert se erzem (pedig allitolag vilagvalsag...), epp otthon vagyok babaval es az itteni gyesbol vidaman elvagyok, plusz persze a parom dolgozik.
Hala istennek, nekunk semmirol se kell lemondani. Eszem agaban sincs nagyzolni, csak azert irtam, hogy lassatok, nem mindenkit erint a dolog, meg otthon se.
Én vagyok a "nagy nyomor".
Az internett azért van mer hűségnyilatkozatos. Az autótól nem tudunk szabadulni mert folyton kölcsönkéri valaki, igaz fizeti a benzint, meg beszáll a részletbe. Két lakás van. Egy a páromé az kiadva, egy önkormis amiből kidobhatnak minket, fix rezsije van 75 körül. Vizzel villannyal sorolink gázzal nem tudunk, mert kisgyerek van. két hónapja nem kapunk fizetést, csak gyes, családi albérleti díj van. Ez nem nyomor, hanem életszinvonal leesés. A kérdés meg az volt, hogy a válság hatását megérzi e a család. Mi meg.
Nem azt kérdeztem, ki nyomorog?
Pont arra voltam kíváncsi, mások hogyan, mennyire élik meg rosszul a válságot? Ennek nem feltétele, hogy rosszul menjen nekik a soruk. Így nekem hasznos volt minden válasz, köszönöm.
Egy darabig én sem éreztem meg túlzottan, de ha ma körbenézek, ugyanaz van, mint amit fent látok a válaszokban. A terveim lelassultak, nem valósulnak meg, függenek a levegőben a beszerzések. Ritkábban járunk el otthonról, a mozi, színház kilőve, az amúgy is ritka éttermi kajálás helyett meg lett Meki/Burger/Subway/akármi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!