6 év együttlét után fizetnéd az útiköltéget a vőlegényednek?
El kell jutnom a megyeszékhelyre, a benzinköltség kb 4000 Ft-ba kerül addig. Több dolgot kellene elintéznem, plusz valamit elszállítanom és másvalamit hazahoznom, ráadásul mindezt hétvégén, amikor ritka a buszjárat, ezért megkértem a vőlegényem, hogy lenne olyan kedves, hogy elvigyen? Az útiköltségbe 2000 Ft tudok pótolni, ugyanis annyiba kerül a buszjárat is és sajnos jelenleg nincs munkahelyem, le vagyok égve és nagy kiadások előtt állok (aminek előreláthatóan felét sem tudom fedezni). Ő dolgozik, van félretett pénze is (nem élünk együtt).
A kérésre az volt a reakciója, hogy neki nincs útja oda, ő nem fog 2000 Ft benzinpénzt fizetni csak azért, hogy nekem kényelmesebb legyen. Ha fizetem teljes összeget szívesen elvisz, de ő nem ad ki ennyit csak úgy, ha nincs ott tennivalója.
Megharagudtam. Ti hogy reagáltatok volna?
Nem. Kirúgnám. Már az is elég gáz, hogy nem élsz vele együtt, holott nem muszájból vagytok két orszégba szétszórva, mint annyian ma otthon.
A VŐLEGÉNYEDRŐL van szó, nem a szomszéd emberről. Az lenne a minimum, hogy segítsen a bajban. Ha összeházasodtok, és neked lesz munkád, neki meg esetleg nem, megbetegszik, akkor is számolgatjátok a forintokat, hogy kié mennyi...?
Hát köszi az ilyen házasságot. :( A te dolgod, a te döntésed, én biztosan nem mennék bele.
"Az anyagi rész mindig gyenge pontja volt. Rettenetesen sporlós."
Pontosabban egy csak a pénzt néző, önző, számító kicsinyes ember. Mit gondolsz, Kérdező, ha volna munkád, jól fizető munkád, akkor is a vőlegényed volna? vagy olyan munkád, ami jobban fizet, mint az övé?
Ismertem ilyen párocskát. Már vőlegény-menyasszony korukban is veszkedtek azon, hogy a közösen vett csoki (valami filléres darab volt) melyik fele kié és mennyit kell érte a másiknak fizetni (sic!).
Amikor összejöttetek, volt munkád? Tanultál? Sikeres voltál? Úgy érzed, hogy mellette fokozatosan szürkültél el és egyre jobban feladod önmagadat?
Ha ezekre a kérdésekre igen a válaszod, akkor egy másodpercet se hezitálj: dobd ki. Különben egy életen áll hallgathatod, hogy neked mennyire hálásnak kell lenned, hogy egyáltalán hajlandó volt elvenni, hajlandó egy fillért is áldozni rád. Az ilyen szűklátókörű, erősen kényszeres emberek később, idősebb korukban rettenetessé tudnak lenni. Az egyik nagyapám volt ilyen: élvezte, hogy csak fillérket ad az unokáinak és a szájunk lefelé görbül. Búcsú volt, gyerekek voltunk - mindenki a zsebébe nyúlt, és nagyvonalú volt, hogy örüljünk (milyen a gyerek?) csak ő nem. Utáltam. Nem is maradt meg belőle semmi emlékem, csak az, hogy egy szánalmas ember volt.
Emberek?
Sétálnia és buszoznia kell?
MOST BAJBAN VAN?
EZ VÁLÓ OK?
Észérvekkel hogyan akarsz megértetni EQ-hoz tartozó dolgokat? Úgy látom, zsák mega foltja, úgyhogy me is parazolom rád az időmet. Te nem fogod otthagyni, mert a tökéletes párja vagy, mondhatunk mi bármit.
Nálunk f&sza-ri-nak hívják ezt a típust.
Ne haragudj de a vőlegényed egy paraszt.
Még ha több tízezres vagy még nagyobb tételről lenne szó....na de hogy 2 ezer ft-ot sajnál a menyasszonyára valaki??? Az nonszensz. Számomra elfogadhatatlan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!