Mi lenne a helyes döntés? Még egy esély vagy sem? Össze vagyok zavarodva. Többi lent.
24 éves lány vagyok. Túl vagy még benne egy 1 éves kapcsolatban?
Az elején minden meseszép volt. Megismerkedtem egy 27 éves sráccal,tökéletesen megértettük egymást. 2 hónapig olyan volt az életem,mint egy álom.
Egyre többet voltunk együtt,már szinte együtt is éltünk.
Aztán elkezdett mesélni a múltjáról. Egy 2 éves kapcsolatról,ami előttem nem sokkal ért véget.
Elmondása alapján megcsalták,kihasználták,de tűrte,mert szerette a lányt. A legvégén a lány hagyta el másért.
A kapcsolatról úgy nyilatkozott,hogy élete legszebb 2 éve volt. Ekkor pedig én törtem össze. Hiszen halálosan belé voltam zúgva,nem ezt vártam. Mindet megadtam neki,főztem,mostam,mindent amit csak akart. És akkor ezt mondja az arcomba. Innentől jöttek csak igazán a problémák.
Semmi sem tetszett neki. Mindent kritizált,ízetlen az étel,miért nincs tiszta ruha,különben is pattanásos az arcom,hagyjam békén,ő most számítógépezni akar.
Közben meg sem ölelt,puszit sem adott.
Jó szót a kezdeti időszak után nem kaptam. Talán kétszer mondta,hogy szeret. Utána soha többet.
Csak volt mellettem. Én mindent megtettem,hogy legalább egy kicsit örüljön nekem és szeressen,de nem hatott rá semmi. Egyszer volt egy nagyobb veszekedésünk,akkor kidobáltam a cuccait a szekrényből és mondtam neki,hogy tűnjön el. El is indult,de utána mentem,kértem beszéljük meg. Ő pedig otthagyott. Jó ideig nem is keresett,ha igen,akkor is kimért volt.
Aztán 10 hónap után belefáradtam ebbe,feladtam. Elkezdtem szórakozni,jól érezni magam,új embereket megismerni,akik éreztették velem,hogy nem egy senki vagyok,aki semmit sem ér.
Még ez idő alatt is vártam,hogy eldöntse,hogy mit akar. Kértem is erre. Döntse el,hogy velem,vagy nélkülem. Nem érkezett egyértelmű válasz.
Mostanáig. Kérte,hogy találkozzunk,beszéljük meg a dolgokat és ne telefonon.
Váltottunk pár üzenetet,az egyikben leírtam,hogy nekem mi is volt a problémám a kapcsolattal.
Ő válaszolt,hogy igazam van és azért akar találkozni,hogy megoldjuk ezeket.
És most nem tudom,hogy mit tegyek. Adjak neki még egy esélyt? Tudni kell,hogy azóta sem tudtam elengedni,maximum pár nap volt,mikor úgy éreztem,hogy nem hiányzik,utána pedig ismét folyton rá gondoltam.
Kérlek segítsetek,tanácstalan vagyok.
"Tudni kell,hogy azóta sem tudtam elengedni,maximum pár nap volt,mikor úgy éreztem,hogy nem hiányzik,utána pedig ismét folyton rá gondoltam. "
Mi valószínűleg borzasztóan másképp gondolkodunk az ilyen helyzetekben, mert ha ilyet tett volna,
idézem "Egyszer volt egy nagyobb veszekedésünk,akkor kidobáltam a cuccait a szekrényből és mondtam neki,hogy tűnjön el. El is indult,de utána mentem,kértem beszéljük meg. Ő pedig otthagyott. "
Szerintem nem érdemel meg még egy esélyt. Egyáltalán nem!
Lehet, hogy szereted, de nagyon nem szép dolog, ahogy Ő bánt veled.
"Mindent kritizált,ízetlen az étel,miért nincs tiszta ruha,különben is pattanásos az arcom,hagyjam békén,ő most számítógépezni akar. " Na én abban a pillanatban hajítottam volna ki a lakásból a számítógépével együtt.
csak azért akar visszakapni mert nincs aki fözzön és mosson rá... nem vagy ép ha képes vagy visszafogadni. elhiszem hogy szereted de legyen már némi tartásod! ne legyél rongy!
majd megint teper egy honapig hogy beetessen aztán kezdi elölröl....
Nézd. Hiába mosol, főzöl rá. Egy pasi sem ezért fog szeretni, szerelmes lenni. Ez csak mama féle kényelmi funkció. Ezzel senkit nem tartasz meg, csak amíg olyant nem talál, akiért tényleg oda van.
Amúgy miért főztél, mostál rá? Nem ez a közös élet.
Ízetlen az étel? Főzzön a drága, ha enni akar.
Egy normális, kiegyensúlyozott kapcsolat csak a kölcsönösségen alapulhat.
Minek vállalsz magadra olyan terhet, ami 10 év unalmas házasság után is sok?
Megértem, hogy szenvedsz, mert szerelmes vagy belé. Ez érzés viszont nem kölcsönös.
Nem kell kérdezni. Ő már válaszolt. Ha igen lett volna a válasz, akkor arról határozottan tudnál.
Ez a pasi nem akar téged. Ne könyörögd vissza, mert semmi nem fog változni, tovább fogsz szenvedni mellette. Te szerelmes vagy, ő meg semmibe vesz, viszont az általad nyújtott kényelmet elfogadja.
Jól tetted, hogy elkezdtél élni, és ezen a vonalon haladj tovább. Felejtsd el ezt a fiút, nem értékel téged. Te viszont értékeld magad annyira, hogy egy ilyen kompromisszumba ne menj bele.
24 éves vagy. Jönni fog majd az igazi, csak ne görcsölj rá. Lehet, csak pár év múlva, lehet hamarabb. Élvezd az életet!
Nagyon szépen köszönöm a válaszaitokat! :) Legjobb barátnőm is értetlenül nézett rám,mikor még egy esélyről beszéltem.
És ezek még a legkisebb dolgok,amiket leírtam. Sikerült szétszednie a lelkemet,csak annyira azért nem,hogy őt is semmibe tudjam venni. Ezen még dolgoznom kell sajnos. Vannak pasik,akik ismerkedni akarnak,de én szórakozáson kívül,semmit sem akarok tőlük. Talán idővel jobb lesz,és visszatalálok önmagamhoz.
Tudom,hogy nem azért fog szeretni,mert mosok,főzök rá. Hogy miért is tettem ezeket? Sok időbe telt,mire magamnak is bevallottam,de azért,hogy a volt nőjénél jobb legyek. Mivel a barátom elmondása alapján,ő még egy gyufát sem tudott meggyújtani,semmihez nem értett,egy mosógépet nem tudott beindítani.
Nagyon bekattantam,mert képes voltam egy nehéz nap után KÉZZEL sikálni a padlót,meg takarítani. Tudom,szánalmas vagyok,de elvette teljesen az eszemet.
Én sokáig azt hittem,hogy ez így jó lesz neki. De hát nem. Egy olyan nő is jó volt,aki semmihez sem értett.
De ezt el kell fogadnom és továbblépnem. Csak nagyon nehéz,nagyon-nagyon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!