Szerintetek túlreagálom és hisztizek?

A párommal alapvetöen mindig ugyanazon a dolgon veszekszünk: èn mondok valamit, ami neki általában az egyik fülèn be, a másikon kimegy - ennek ugye az a vège, hogy èn megbántódok/megsèrtödök, ö meg rávágja, hogy hisztizek.

A mai eset: èn dèlelött dolgoztam, ö pedig a családjával napok óta tervezi, hogy megy strandolni. Annyit kèrtem, hogyha mennek, dobjon már egy üzenetet facen, hogy tudjam, azèrt nem veszi fel a telefint, mert nincs nàla. Rábólintott, de "termèszetesen" nem írt. Dèlután megkèrtem, hogy majd hìvjon fel, ha hazaèr, rábólintott. Ehelyett hazaèrt fèl hatra, fèl órával kèsöbb írta, hogy mindjárt hív - ebböl az lett, hogy egy óra múlva hívott. Èn kjakadtam, ès indulatosan kèrdöre vontam.

Igen, ez így elsöre hisztinek tünik ès semmisègnek, de èn olyan ember vagok, akinek termèszetes, hogyha mondok vagy ígèrek valamit, azt úgy teszem, ès egyszerüen idegesít, ha màs nem kèpes ennyire.

A problèma abból ered, hogy a párom RENDSZERESEN ígèr valamit, aztán nem úgy tes. Ami az itteni leírásom alapján semmisègnek tünik, de amikor már hatmilliòszor elmondtam, hogy ügyeljen erre, ès hatmilluóegyedszerre sem úgy tes, az kiborító. Olyan èrzèsem van, mintha teljes mèrtèkben lesz*ná a dolgot, a válasza csak annyi, hogy "ilyen vagyok"

Ès egyszerüen nem tudom vele megèrtetni, hogy egy kapcsolatban bizony alkalmazkodni is kell, mert hiába imàdom, igenis vannak olyan domgok, amiket mèg töle sem fogadok el. Èn mehtanultam kassan 1,5 èv alatt, hogy nem szabad piszkàlni, ha leül a gèp elè, hogy nem szereti, ha kupit csinálok, ezèrt eröt veszek magamon ès betartom ezeket a dolgokat, mert elfogadom, hogy neki ezek idegesítöek.

Csak nèha úgy èrzem, hogy èn ezt az ö oldaláról nem kapom vissza, mert nekk baromi kènyelmes az, hogy mindig èn nyelek. Semmi mást nem kèrtem, csakhogy amiket megbeszèlünk, azt lehetöleg tartsa be, egy üzenetet îrni fèl perc. De nem, már megint lust rá....