Tetováló művész szeretnék lenni, de a szüleim szerint az nem munka, és csak a "naplopók" csinálnak ilyet. Már 14 éves korom óta tetoválónak készülök, akkor azt hitték hogy csak valami fellángolás, de nem így történt. Mit tegyek? ( többi lent)

Nekem kapásból 4 volt osztálytársam (művészeti suliból) is tetoválással foglalkozik. Mindegyikük megél belőle, és imádják csinálni.

Ami feltétlenül szükséges hozzá, az a nagyon jó rajztudás. Úgyhogy ajánlom, hogy iratkozz be egy grafikus tanfolyamra, szakkörre, OKJ-ra, egyetemre (bár az nem feltétlenül szükséges).

A szüleiddel pedig úgysem tudsz mit kezdeni... Lehet, hogy a suli mellett diákmunkád kell vállalnod. Nem lesz könnyű, de én azt javaslom, hogy a magad útját járd. Bátraké a szerencse.:)

14:44

Ne hagyd magad befolyásolni. Aki azt mondja, 17 évesen még nem tudja az ember, mi akar lenni, az nem biztos, hogy olyan frankón tudja a dolgokat.

Én speciel 3-4 éves koromtól kezdve hajtottam, hogy énekes leszek. A lehetőségeimhez képest (istenhátamögötti kisváros vidéken) tanultam is sok zenét (hangszerek, hangképzés, kórusok stb.), lehettem is volna zenész. De 14 évesen rádumáltak, hogy legyen egy NORMÁLIS szakmám, ne vesztegessem már el az eszem ilyen haszontalan valamire, mint a zene. Legyen egy fix állásom, aztán ha akarom, mellette énekelhetek. És én h.lye hittem nekik. Így bekerültem egy szigorú középsuliba (mondván, majd lesz a gyerek ügyvéd), ahol annyit kellett tanulni, hogy nem volt mellette annyi időm a zenére, amennyit szerettem volna, na meg nem is bátorított senki. Minden tanártól csak az ívet kaptam, hogy már megint ilyen b.romságokkal foglalkozom, mint zeneiskola a tanulás helyett.

Egy szó mint száz: a középsuli alatt végleg elúszott az a hajó, hogy zenész lehettem volna. A mai napig bánom.

Te ne ess ebbe a hibába. Tanuld ezt! Aztán ha befuccsol (bár ha igazán akarod és tehetséges vagy, NEM FOG), tanulhatsz más szakmát, akármilyen OKJ-s képzésen pl.

Ne hagyd magad, tesó. Tetováló akarsz lenni, az leszel.

28/N (jelenleg egyszerű irodai munkás... király, mi?)

Szerintem tarts ki az álmaid mellett és adj bele mindent, hogy el is érd azokat. Ha igazán tehetséges vagy akkor sikerülni is fog. Jó, persze legyen "rendes" szakmád is, de azt látom írtad is, hogy mindenképpen akarsz.

Egy idő után majd a szüleid is be fogják látni, hogy neked ez az életcélod, főleg ha látják, hogy van másik szakmád is, meg is tudsz élni belőle és amellett jól csinálod ezt is.

Rajzolj éjjel nappal, szegődj valaki mellé tanulni egy rendes szalonba és szép lassan beindul ha komolyan veszed és mások is látják rajtad. A szülőknek meg megmondhatod, hogy bárhogy is gondolják kemény meló,nagyon sok figyelmet igényel és kimerítő tud lenni. Pénz pedig van benne rendesen... elsétálsz egy szalon mellett szerintem nem nagyon látni üresen és ha mellé vesszük azt is hogy a legkisebb biszem baxom is minimum 5000 akkor elég jó órabér jön ki :D

Hajrá kislány, szép dolog ez ! :D

Azta már a leírtak alapján belédszerettem.:DD

Jó, hogy rátaláltam a kérdésedre, mert hasonló cipőben járok.. az én szüleim és tanáraim sem rajonganak érte hogy a művészetek (rajz,zene) iránt érdeklődöm csak igazán. Legutóbb is kiborultak mikor az összespórolt kis pénzemen végre megvettem a gitáromat.:) :D

Nagyon jó ezt a sok pozitív választ olvasni és szerintem se add fel!Én jövőre valószínű emiatt váltok sulit, művészetire. A te életed, te döntésed. Ha valóban ennyire szeretnél ezzel foglalkozni, ami a leírtak alapján elég nyilvánvaló, akkor tedd azt!;) Sok sikert!^^