Ti megengednétek, hogy a párotok egy olyan családhoz vinné látogatóba a gyereket ahol kosz van, és büdössek az emberek?

Egyszer talán igen. :)

Volt egy barátnőm, igazából sosem voltam nála otthon, mindig csak kinn találkoztunk, beültünk egy kávéra valahová. Ápolt, okos nő volt. Úgy egy év után meghívott haza. A konyhában halomra állt a mosatlan edény, penészes fazekak, körülöttük legyek repkedtek. A talaj mocskos, ragadt az asztal, pormacska a sarkakban. Mondanom sem kell, hogy hányingert kaptam, mikor a számhoz emeltem a csészét. Látszott, hogy nem csak nem ért rá pár napja, hanem több hónapos kosz. A gyerek szobájában az író asztal alatt üres joghurtos poharak, koszos tányér az ágyon, a szőnyeg színe sem látszott. Undorító mocsok mindenütt. Egyszer átvittem a kislányomat (10 éves volt akkor), és mikor haza tértünk, elmagyaráztam neki, hogy azért kell rendesnek, tisztának lenni, mindig elpakolni a holminkat, hogy nálunk sose legyen olyan bűz és mocsok, mint náluk. A kislány erősen bólogatott, és azóta már a 2. figyelmeztetésre elpakolja a dolgait :D

Pont tetves az óvodában is lehet.

Rühesnek lenni meg azért elég szélsőség, a kosz meg a büdös emberek nem egyenlőek a rühösséggel. Rendes, tiszta lakásban élünk, de nem tartom burokban a gyerekeket. Ahogy valaki előttem mondta, meg lehet beszélni, hogy mi miért élünk másképp, mint ők, és mi az a tisztaság, a higiénia, a saját szintjén.

Nem mindegy, hány éves a gyerek!

hát én kénytelen vagyok elengedni a gyereket

bár nem büdösek de a tisztaság igen csak hagy kivetni valót maga után az anyósoméknál

de sajna nem tehetem meg h nem engedem a gyereket elvégre a nagyanyja .....