Vajon már nem is szeretem?

10 hónapja vagyunk együtt, nehezen megy az összecsiszolódás de egyelőre felülemelkedtünk a nehézségeken. Tegnap viszont kiakadtam egyre jobban belehergeltem magam h nem is illünk össze stb. Ő meg mint vmi kiskutya futott utánam, próbált a kedvemre tenni, éjjel folyton bújt, reggel szintúgy.És minél jobban csinálta annál jobban idegesített vele mert magam akartam lenni a gondolataimmal és nem értettem h ha é így viselkedem akkor ő mit rajong értem így(hozzáteszem alapvetően nagyon nem bújós, nem rajongós típus ezért is lepett meg). Ma reggel mondtam h nem is tudom h szeretem-e még. Tudom nagyon kegyetlenség. Kimentem a szobából de elsírtam magam h mit mondtam, visszamentem és láttam h ő is könnyezik. Sose sír. Mondtam h most hazamennék, este jöjjön át hozzám, főzök neki, de nem tudom miért vannak bennem ezek a furcsa gondolatok. Szerintetek?

21 éves vagyok a barátom 23