Ti milyen szempontok alapján választottatok nevet a babátoknak? Mi lett a neve?

Az az igazság, hogy bárki le- és felpontozhat, nem biztos, hogy a kérdező nyomott sorban negatívat mindenkinek. Még olyan is értékelhet, aki nem is válaszolt.

De hogy egy ilyen kérdésnél kinek milyen válasz nem tud tetszeni és miért, azt én nem tudom...

lepontozónak küldöm ezt a szép szerelmes nótát :

http://www.youtube.com/watch?v=sujSTntcfG0

Egy közeli barátunk gyermekei is Zalán,Zétény és Zoé.

Az én fiam Marcell.

Nagyon nehezen választottunk neki nevet,mert nem sok fiú név tetszett se nekem se a páromnak.

Családból nem szerettünk volna nevet választani,nem szeretjük ezt a hagyományt.Az is szempont volt,hogy barátok,közeli ismerősök körében ne legyen az a név már adva.

Az én szempontjaim ezek (ha majd odajutok):

Ne legyen más jelentése (Őzike, Málna, Virág stb.)

Ne legyen külföldies hangzású. (Kevin, Jekatyerina, Dzsennifer stb.)

Lehessen normálisan becézni.

Ennyi:)

Nekem kicsit abszurd, hogy még mindig él az a szokás, hogy az apa nevét továbbadják, vagy akár az anyáét.

A mi családunkban is szokás volt régebben, de apukáméknál (első szülött fiú) ő már nem kapta az apja nevét (58'-ban született pedig, a szülei pedig '30-ban), és anyukáméknál sem az öccsei(az ő szülei mondjuk fiatalabbak).

Szóval nálam felejtős lenne az a név, ami a szűkebb családi és baráti körben már adva van valakinek.

Más szempont nincs, csak hogy nekem, és a férjemnek is megfeleljen. :)

Aki pedig lepontozza a válaszokat, az nevetséges, mindenki rendesen a kérdésre válaszolt...

A férjem külföldi, a vezetéknevünk is különleges, nem magyar hangzású és még történelmi jelentéssel is bír.

A magyar keresztnevek egy részét ki kellett zárnunk, mert

- a férjem nem tudja kimondani a magyar duplabetűket, ékezetes betűk egy részét (igyekszik, de...)- pedig neki tetszett pl. az a név, hogy László, de úgy mondta ki kb. hogy LAZLU :)

- egyszerűen nagyon nem jól mutat egy régi magyar név és egy nagyon más kultúra többszázéves neve. Sem hangzástanilag, sem sehogy

- nem tetszettek a félreéthető, kettős jelentésű nevek (Eperke, Málna meg ezek)

- mindenképpen kerülni szerettük volna az egyes körökben nagyon divatos szappanopera-neveket és magyaros írásmódra változtatott hosszú, főleg latin-amerikai, mediterrán neveket (tudjátok kikre gondolok...) pl. DZSENNÁRÓ, DZSINDZSER, DZSESSZIKA, RONALDINNYU :) stb. ezek rémesek

- nem tudjuk, hogy bennünket hová sodor az élet, a kisfiunk hol fog felnőttként tanulni, élni. Olyan nevet szerettünk volna választani, ami a világ minden táján leírni, kimondani kb. ugyanúgy kell

- a férjemmel még a terhesség előtt megbeszéltük, hogy két nevet adunk a leendő gyermekeinknek. Ő mindenképpen a családjából szeretett volna választani nevet, ami a tágabb családjában, rokonai körében és a kultúrájában megszokott és ismert.

- Ha kislányom lett volna, akkor az édesanyám és a saját második nevemet adtam volna neki, mert nagyon szeretem

Kisfiunk lett, az első keresztneve BILAL. Nincs az utónévszótárban, engedélyeztetni kellett. Mivel a férjem külföldi, konzuli engedéllyel ennek akadálya nem volt. A név többszáz éves, gyönyörű története van, a férjem országában gyakori és van hagyománya a családjában is.

Nekem is nagyon tetszik és örülök, hogy sikerült ilyen egyszerű, szép hangzású és számunkra fontos tartalommal is bíró keresztnevet választani a kisfiunknak.