Mi lenne a véleményetek, ha összeköltöznétek a párotokkal és az ő szülei elvárnák a fiuktól az anyagi támogatást, miközben ők alig dolgoznak a megélhetésükért? Szó nélkül hagynátok?

" Ő a tied,te az övé...mi a probléma? Ne adjatok... Ne engedd,hogy adjon és kész."

Ha egy feleség/barátnö nekem elkezdene beleszólni, hogy a szüleimet támogatom, illetven megpróbálná "nem engedni", akkor rövidesen EX lenne belöle.

A középutat kell megtalálni. Egyébként ismeretlenül nem könnyű tanácsot adni.

Azt sem mindegy, hogy miért kell őket támogatni!Ha önhibájukon kívül nincs munkájuk, betegek,drága a gyógyszer, akkor egyértelmű hogy ott segít az ember, ahol tud.

De amikor a cigi meg a pia miatt van valaki elmaradva a rezsivel, az nem mentség. Hadd ne spóroljak már én azért, vagy hadd ne vonjak már meg magamtól mindent, hogy más meg önfeledten szórja a pénzt.

Leírtam a 2 végletet. Tényleg nem mindegy az OK.

Az én anyukám nyugdíjas. Nem várja el, de havonta a nagyobb összegű csekkjeit befizetem.

Ő is biztosította annak idején az én tanulásomat, megérdemli.

Párom nem szól bele.

Fordított helyzetben én sem szólnék érte.

A mi családunkban ez volt mindig is a természetes.

Dédmamámat a nagymamám támogatta, nagyszüleimet (már sajnos nem élnek) anyukám. Most rajtam a sor.

Nem teljesen értem, hogy 11-et miért kellett így lepontozni. Egyébként sztem a kutya a részletekben van elásva! Nem tudunk részleteket. Mindenesetre én a lány helyében eléggé óvatosan szólnék bele ilyesmibe!

Ha pl ez egyáltalán nem veszélyezteti a megélhetéseteket, vagy nem közös a kassza és a férfi keresi a pénzt és még önszántából is ad, akkor ott nem sok lapot osztottak...

Ha mondjuk nem ő keresi, vagy nem önszántából ad a szüleinek, vagy fenyegeti a megélhetéseteket, akkor az más tészta.