Te mit tennél a férj helyében?

Én is az ilyen jellegű gyógyszerek ellen vagyok, de ha 5 éve eredménytelen volt minden egyéb próbálkozás, akkor igenis meg kell próbálni.

Régebben szedtem ilyen gyógyszereket pánik miatt. Már nem szedek, semmi bajom nem lett és tökéletesen vagyok. Hagyjuk már ezeket rémvideókat és egyéb hülyeséget.

A kineziológiát pedig nagy ívben kerüld el. Pár napos tanfolyam után már kineziológusnak mondhatja magát valaki. LOL

Egyszer kipróbáltam. Ha valaki hisz a hókusz-pókuszban, annak még működhet is placebo alapon.

Honnan tudod te, hogy én mit szedtem? Nem fogok részletes diagnózist és gyógyszerlistát mellékelni.

A kérdező feleségének az állapota romlik, és már az életminősége is romokban van. 5 éve nem volt javulás. Mégis mire kellene még várnia? A csodára?

A depresszió sok esetben kb. fél év után magától megszűnik. Nem azt mondom én sem, hogy valaki egy kisideg rosszkedvű, és ezért gyógyszerekkel tömje magát, de itt a gyógyszermentes terápiák nem használtak.

14es vagyok. Csak most olvastam, hogy a feleség nem hajlandó gyógyszert szedni...bocsi

Szóval én is amellett a hozzászóló mellett voksolok, akik ultimátumot adna. Ilyen nincs. Segíts magadon, ISten is megsegít. Persze jóban-rosszban, de nem minden esetben. Ha a feleséged nem hajlandó tenni a gyógyulásért, akkor annak könnyen a gyerek issza meg a levét, és az 5év sok egy házasélet és szerelem nélküli házasságban. Nem értem. Ha a gyógyszerektől meggyógyulna, akkor mi a kérdés? Miért ellenzi ennyire?

Furcsa, hogy Anyaként nem a gyerek lelkivilága neki az első?

Kineziológiával meg hipnózissal egyetértenék, nade az pánikbetegségre meg traumákra meg kisebb dolgokra van. A bipoláris zavarra a mai szinten valószínű esélytelen.

Amúgy meg 5 éve nincs házas élet? A férj is enyhén beteg lehet, ez már túl van egészséges önfeláldozáson. Ha magát így tönkreteszi, akkor teljesen esélytelen hogy bárkin is segítsen. Ahhoz egészséges ember kellene.

És ha biológiai eredetű? Ehhez a pszichiáterek nem értenek, mert nem vizsgálják. Lehet sérült az agya és épül le.

Pánikbetegség egy kreált betegség. Elég sokan szedik a gyogyókat (mint itt is olvasható, 3-4 hotzzászóló szedett rá gyógyszert). De ez lelki eredetű.

Bipoláris zavar is lehet lelki, de sokszor fizikai eredetű. Szeritnem menjetek kivizsgálásra.

Gyerek fogantatása óta tart ez az állapot? Lehet hormonális is. Ez is bilógiai eredetű. Lehet sok tesztoszteron jutott a szervezetébe (hibás működés, túrtermelés).

Egy férfi is depressziós lesz, ha drasztikusan lecsökken a tesztoszteron-szintje (ha alapból alacsony, az más).

Meg kellene próbálni kideríteni azt a lelki, mentális, esetleg traumatikus problémát/problémahalmazt, ami vakvágányra vitte az életüket. Ha ez lehetséges, akkor ezen a ponton kellene valahogy segíteni, ahogy csak lehet, úgy, hogy az alaphelyzet változhasson, azaz megszűnjön a baj kiváltója.

Nem tudom, mennyire releváns, de az én közeli ismerősöm (kollégám) esetében, mikor a nyilvánvalóan évek óta meglévő, súlyos depressziójára antidepresszánst írtak fel és azt szedni kezdte (azt hiszem, Rivotril volt a neve),akkor a tünetei nagy mértékben felerősödtek, és megkísérelt öngyilkos lenni. Egy gyárkéményről hozták le, és helyezték el a pszichiátria zárt osztályán. A járása lelassult, bizonytalanná lett, a pupillái kitágultak, a beszéde is lassabbá vált és rettenetesen lefogyott.

A diagnózis felállítása előtt neki egyszerűen nem volt betegségtudata, a gyógyszerszedés kezdetétől pedig szinte privilégiummá nőtte ki magát a tudat, hogy beteg. Felmentést adott mindenre, el tudott mögé bújni.

A gyógyszerről 2,5 év alatt tudott leállni, azt is úgy, hogy az állapotát kiváltó alaphelyzet megszűnt: meghalt az édesanyja, akit ápolnia kellett és elvesztette a munkahelyét is, ahol konfliktus konfliktust követett ,míg naponta bejárt.

Összességében tehát úgy látom, rajta nem közvetlenül a gyógyszer segített. Teljes életet élő ember sem azelőtt, sem pedig azután nem vált belőle, hogy kezelték. Sajnos.