Szerintetek normális vagy jó dolog házat venni egy 7 éves gyereknek?

Nekem azzal nincs bajom, hogy ha megteheti valaki, akkor vegyen házat/lakást a gyereknek. Így is nehéz elindulni az életben, ha egy picit ettől könnyebb lesz neki (nem kell albérletet fizetni, a megspórolt pénzen tanulhat, félre teheti gyereknevelésre, utazásra), akkor az miért lenne baj.

Viszont 7 éves korában nem szívesen íratnám a nevére. Egyrészt, lehet, hogy neki nem OTT, nem AZ ház kell, és ha változnak a körülmények, a környék, akkor lehet, hogy el sem lehet adni könnyen. Pl. régebben felkapott környéken vett lakást ismerős, most adná el, de mások is költöznek el onnan.

Aztán az én körülményeim is változhatnak, lehet, hogy nagyon kéne az a pénz (rák kezelése, apa autóbalesete, soha többet nem tud dolgozni, de plasztikai műtétek sora vár rá, stb), a gyámhatóság engedélye nélkül utána nem tudnám eladni.

Sógornőm volt férje a 3,5 éves gyereknek már a születése után vett egy házat, nem tudom ki van-e adva, de én felesleges rongyrázásnak tartom.

Már a gyerek bankszámláján a kocsira is félre van téve a pénz, legalább arra gondolt, hogy nem egy mai modellt vett meg.

Emellett minden hülyeséget megvett neki, születésekor egy mini crossmotorral ment be a kórházba, a gyereknek többszázezres laptopot vett, egyet tönkre is tett már.

Ami az egészben a gáz, hogy miután különköltöztek a sógornőmnek egy fillért nem adott, csak párhetente elvitte a gyereket és vett neki egy csomó felesleges cuccot.

Nyilván az majd valamikor jó lesz a gyereknek, hogy lesz hová költöznie, ha van ennyi pénzük végül is miért ne... mondjuk én inkább félretenném azt a pénzt és majd ha a gyerek felnő, ő eldönti hová akar költözni, mit akar vele csinálni. Ilyennel is találkoztam már, szülők felépítették a 20 milliós házat a világvégén mert az olyan szép hely, a gyerek felnőtt, esze ágában sem volt kiköltözni oda, eladni is nehéz volt.