Kinek illik fizetni ebben a helyzetben?
Huszonéves pár vagyunk.
A barátom külön él a szüleitől (ajándékba kapta tőlük a lakást), ha ott vagyok nála, mindig közösen álljuk az ételköltségeket. Ha főzünk valamit, felesben vesszük meg az alapanyagokat, ha pizzériába, gyorsétterembe megyünk, szintén felezünk vagy mindenki fizeti a sajátját.
Nála szinte soha nincs otthon étel, ezért mindig együtt megyünk bevásárolni, amikor megérkezem hozzá. (Ő nem főz magának, ha egyedül van, mindig rendel valamit.)
Én viszont még a szüleimmel élek, ezért amikor a párom nálunk van, otthon eszünk, neki nem kell belefizetnie.
A szüleim nehezményezik, hogy mindig beszállok a költségekbe, amikor a barátomnál vagyok, szerintük neki kellene fizetni az én részemet is.
Mindketten tanulunk még, nincs jövedelmünk. A barátom a szüleitől fix összegű zsebpénzt kap havonta, én pedig mindig annyit kapok, amennyire éppen szükségem van.
Mi a véleményetek?
Ezen most meglepődtem, kérdező mennyit vagy/eszel a párodnál? Heti kb. hány alkalom? Teljes napokat, több napokat vagy nála (tehát adott esetben reggeli, ebéd vacsora kell)?
Mert nekem eszembe se jutott volna, hogy a páromtól elkérjek akár egy fillért is azért, mert ő itt kajál, ha épp itt van vacsoraidőben kap kaját, de előfordul, hogy főzök is, vagy kap reggelit ha úgy adódik. Mondjuk ez hetente kb. 2-3-4 alkalom, változó. Tehát azért kérdeztem az elején, mert ha minden hétköznap nála vagy mondjuk, és a szüleidnél ő csak nagyon ritkán fordul meg, úgy valahol megérteném a dolgot, de azért így önmagában elég furcsa, mert nálunk ez nem így szokás. (Hozzáteszem a párom igyekszik "kompenzálni", de őszintén szólva nem éreztem még, hogy abba mennék tönkre, amit ő megeszik :D)
28/N
Én megértem a szüleimet, mert ők naponta háromszor etetik a páromat, amikor nálunk van, aki felnőtt férfi, nyilván nem eszik keveset. Az ő szülei ezzel szemben egy év alatt kétszer hívtak meg magukhoz ebédre, pedig tudják, hogy a barátom gyakran van nálunk.
Közel laknak a szülei, ezért ő időnként szokott náluk enni, ha áthívják. (A kérdés szempontjából szerintem lényegtelen, hogy miért él külön a szüleitől a párom. Megengedhették maguknak, hogy lakást vegyenek neki. A rezsit ők fizetik.)
Ugyanakkor a barátomat is megértem, a zsebpénzéből nem futja arra, hogy az én kajámat is megvegye. Természetesen időnként meg szokott hívni, ha megengedheti magának, de ez ritkán fordul elő.
Heti egy-kétszer vagyok a barátomnál, ilyenkor nála is alszom, ez 2-3 étkezést jelent alkalmanként. Ő ugyanennyi időt tölt nálunk.
Beszéltünk már erről, és a barátom említette, hogy kínos neki ez a helyzet, de megoldást nem találtunk.
A bevásárlást úgy értettem, hogy én megveszem magamnak az ételt, ami aznapra elég. A páromét nem én állom, tehát rá nem költök semmit, csak azt fizetem, amit megeszek.
Nem dőzsölünk egyébként, gyorsétterem alatt azt értem, hogy olcsó helyen veszünk egy gyrost vagy hamburgert.
Főzni csak ritkán szoktunk, és akkor is együtt.
"a zsebpénzéből nem futja arra"
Futná, ha akarná! Azt írtad, hogy magának NEM vásárol, rendeli a kaját.
Rendelni drágább, mint főzni. -> ha akarná, megoldhatná, hogy legyen rád is!
De ne röhögtess már! Lakást vettek neki, állják a rezsijét és nem futja a zsebpénzéből arra, hogy azon a 2-3 napon megetessen, de amikor egyedül van inkább kaját rendel, mert nem akar főzni? Nem veszed észre, hogy ez csak egy hazug díszbunkó? Mekkora parasztság már az, hogy megveszi magának a dolgait, te meg vedd meg a tiédet?!
Komolyan mondom az agyam eldobom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!