Ti mit tennétek? Kétségbe vagyok esve.

Szerintem ebben te is sáros vagy és a párod is. Te makacsul ragaszkodsz ahhoz, hogy külföldön akarsz maradni, ő pedig ahhoz, hogy itthon! Szerinted ebben mi a jó megoldás? Vagy te adod fel önmagadat és jössz haza úgy, hogy nem szeretnél, vagy ő megy ki úgy, hogy látszólag semmi kedve hozzá!? Te elvárod tőle, hogy utánad menjen, amikor lehet hogy neki ehhez abszolút semmi kedve, esze ágában sincs külföldön élni. Szerintem ebben sincsen semmi elítélni való, mindkét oldalt meg lehet érteni és nem ítélkezni kéne, hanem ha végképp nincs megoldás, akkor elengedni egymás kezét. Azt sem értem, hogyha ilyen jól keresel miért csak 3-4 havonta találkoztok!? Gondolom Olaszországban élsz, olyan fapados akciókat lehet kifogni, hogy 8 ezerből megúszod oda-vissza, ha nem kevesebből. Ennyi erővel ő is mondhatná, hogy miért nem mész haza gyakrabban, ha már ilyen "jól megy".

Szerintem ha legközelebb hazamész tisztázd le vele, hogy kinek mi a célja az életben, hol szeretnétek élni, stb, mert ez így túl sokra nem vezet...

"szeretném ha együtt lennénk,de miért pont Mo-n? "

- például azért, mert ide születtetek, ez a hazátok (véletlen? lehet, de tény, máshol örök idegenek lesztek) valamint azért, mert a férfi, akihez kötődsz ITTHON akar élni, veled. Úgy tűnik, neki más szempontjai is vannak, mint a pénzike. És pont ettől igazi férfi(mert megkérdőjelezted egyik kommentben, hogy igazi férfi? jól látom?)

+12-höz: és még annyit, hogy megtudtuk, te milyen csodanő vagy, önmagadhoz égő szerelemmel kötődve, ő meg talán "nem igazi férfi", tűz nélkül

- de ezek után nem érthető, miért vagy kétségbeesve?

Teljesen eltérően képzelitek el a jövőtöket, most tök mindegy, hogy miért. De így hosszú távon nem lesz jó.

Az érzelmek meg múlnak, elvégre ez már csak egy laza távkapcsolat.

Kár több időt erre vesztegetni.

És bárki, bármit mondd, egy igazi férfi igenis megy a szerelméhez, és beletanul az életbe "idegenben". Mert így legalább együtt maradnak, és még lesz rá lehetősége meggyőzni, hogy jöjjenek haza. Főleg ha lesz mire alapozni is.

Sajnálom, de én azt is kétlem, hogy egy évet kibír a párod úgy, hogy negyedévente egyszer van szex... Lehet, hogy van valami lány, aki ideköti, és miatta nem megy utánad. Veled meg nem mer még szakítani. Így külföldről amúgy se sok vizet zavarsz.

"egy igazi férfi igenis megy a szerelméhez, és beletanul "

- pontosabban is foglmazhatnál:

csoszog papucsként a csoda nőuralkodó után...

14-es! Én nő vagyok, de nem így gondolom!

Egy ilyen helyzetben valakinek engednie kell, vagy jobb ha elválnak útjaik. Más tészta, hogy melyiknek erősebb az akarata, illetve melyik szereti annyira a másikat, hogy feladja a saját vágyait, a másikért cserébe. Nem gondolom, hogy ez minden esetben a férfi dolga lenne. Miért kényszerítsünk valaki olyanra valamit, amit rohadtul nem akar? Miért szóljon arról az életük, hogy a pasi nyűglődik és erőlködik, hogy "gyerünk már haza", a nő meg nem boldog, mert mindig benne van, hogy a párja sem boldog mellette.

Most akkor van annak értelme, hogy utána menjen a pasi? Szerintem nincs... de jobb lenne ezt megbeszélni!

Az is fontos lehet, hogy akkor mi lett megbeszélve, amikor kiköltözött a kérdező.

Az én párom Kanadába ment ki egy évre tavaly, amikor még nem volt benne biztos, hogy kint marad-e végleg vagy sem. Akkor én ultimátumot adtam neki, hogy egy évet hajlandó vagyok várni rá, de nekem Kanadába eszem ágában sincs élni, így ha ott kíván maradni, akkor a mi kapcsolatunknak vége. Annak ellenére, hogy nagyon szeretem, elfogadtam volna a döntését, ha úgy gondolja inkább marad. Ő nem maradt és nem miattam nem maradt első sorban, hanem mert hazahúzott a szíve és ez így is van rendjén. Csak miattam ne maradjon itt, hogyha talált egy sokkal jobb és élhetőbb életet. Szerintem ez a kérdező és párja esetében is így van. Mindkettőjüknek dönteni kell, hogy mit választ és annak ismeretében kell tovább folytatniuk az útjukat! Ha a pasinak esze ágában sincs kiköltözni, a kérdezőnek meg hazajönni, akkor nincs miről beszélni!