Úgy érzem, fontosabb a gyerek anyja, mint én. Vagy túlreagálom?

2 éve vagyunk együtt, ők már akkor 1,5 éve külön voltak mikor mi összejöttünk.

Tudtam, hogy van gyereke, ELFOGADTAM ezzel együtt. Tudtam, hogy a GYEREKKEL KAPCSOLATBAN beszélni fog az exével.

Már annyira "jóba lettek", hogy másról is beszélgetnek. Ha az ex küld egy sms, párom azonnal hívja (pl. szerdán megkérdezi az ex h a párom pénteken mikor megy a gyerekért, vagy ő felhozza e nekem), és reagál. Holott ráérne este fb-on válaszolni.

Ha én keresem, akkor leráz, hogy dolgoznia kell. (Mikor orvosnál voltam, és hivtam mit mondott a doki, lerázott, hogy "majd este megbeszéljük").

Párom mehetett volna az exe új párjáékhoz focizni. Közöltem, hogy bocsi de a szombati napomat NEM az exe társaságában szeretném tölteni, akkor én voltam a bunkó.

Szóba került, hogy ahogy nő a gyerek, kérni fogja majd hogy pl. szülinapján legyünk ott mi is.

Erre én mondtam a páromnak, hogy mi külön megünnepeljük majd, apumék főznek, tesóm süt tortát, kap ajándékot stb.

És hogy az "elvált szülők" nem szoktak együtt bulizni. Egy ballagás nyilván más, de a szülinap, Karácsony meg egyéb ünnepeket miért kéne a szülőknek együtt töltenie?

A párom azt mondta, hogy "de mi van ha a gyerek ezt szeretné"?

Mondtam hogy szépen elmondjuk neki,hogy apának van külön egy családja és ő azzal a családdal szeretné megünnepelni az xy eseményt.

Lehurrogott, hogy milyen bunkó vagyok. Mondtam neki, ha ennyire az exével akar lenni, akkor nem leszek útban...

Azt mondta nem akar az exével lenni, de nekem mégis úgy jön le. És ez csak egy dolog a sok közül.

Persze a gyerek miatt jó, hogy a szülei jóban vannak, de szerintem a közös programok (amik NEM a gyerekhez kapcsolódnak) az már túlzás...