Össze kell járnom a párom barátival?

Az ex páromnál én is így voltam a helyzettel. A barátai abszolút nem akartak befogadni, mintha ott sem lennék, pedig én úgy érzem mindent megtettem. Végül az lett a megoldás, hogy csak ritkán jártam el velük. Én őszintén elmondtam a páromnak az érzéseimet, onnantól direkt figyelt rá, hogy igazam van-e és belátta, hogy tényleg van benne valami. Megpróbáltuk közös erővel megoldani, ő is próbált olyan témákat feldobni, amibe én is bele tudok szólni, én is próbálkoztam, ez sem vezetett eredményre. Én nem akartam ebből problémát, pedig a párom felajánlotta, hogy beszél velük. Inkább csak külön utakon jártunk és kész. Abszolút nem jelentett gondot ez a kapcsolatunkban, a végén teljesen más miatt váltak szét az útjaink.

A jelenlegi páromnak több haveri társasága is van. Az egyik társasággal nem jövök ki. Velük sem megyek sehova, ebből sincs gond. Megyek akkor, ha másik társasággal ülnek össze. :)

Hiába pontoztok le nullával, de sajnos sokszor (nem mindig, így működik). Ha a baráti társaság összetartó, és régi, bizony ki tudja fúrni a jövevényeket. Ráadásul, ha elfogadjuk a mondás (barátot tolláról) , akkor a különbség (ami étékrendbeli), valszeg megvan a kérdező és párja között is.

Sajnos, ez ilyen.

5-ös, attól, hogy különbözünk a baráti társaságtól, még nem biztos, hogy utáljuk egymást, meg valaki kitúr valakit. Sokszor egyszerűen csak az van, hogy nem érezzük otthon magunkat a társaságban, nincs igazán beszédtéma, közös érdeklődés, nem tudunk hozzászólni a beszélgetésekhez, csak úgy "vagyunk" ott, de kényelmetlenül érezzük magunkat. Nálunk is ez van (igaz csak a párom baráti körének egy kisebb részével kapcsolatban) és ez soha nem befolyásolta a házasságunkat és nem is okozott nagyobb gondot.

Kell egy kis tolerancia, elfogadás, megértés, meg nem is mindig muszáj együtt menni az ominózus barátokhoz. Megoldható.

De elismerem, igazad van, többször hallottam én is olyat, hogy a barátok és az új pár között komoly konfliktusok alakultak ki és még a kapcsolat is ráment (vagy a barátság). Mondjuk szerintem az ilyesminek igazából nem sok értelme van, nem is kéne így lenni, de mindegy.

6-Szerintem ez úgy van, hogy a harmincas évek közepéig fontos ez a téma. Utána már úgyis csak a család számít. És lekopnak a barátoknak hitt haverok. Ezért volt ez az első kérdésem a kérdező felé.

Anno a mi baráti társaságunkban, ami egyben szövetség is volt, bizony, sok kapcsolat lelete végét. És nem is volt baj, így utólag visszatekintve.

A kérdésed alapján azt hihetné az ember, hogy kora huszonévesek vagytok...

Szerintem, ha ennyi idősen nem váltál individuummá, és nem tudod eldönteni, neked mi a jó (és ezáltal nektek), akkor ott problémák vannak.

Ha a gyakorira kell ezt 30 évesen kiírni, ahelyett, hogy érett szerelmeddel megbeszélnétek, az problémás. Ennyi idősen már egyáltalán nem ezek a problémák, sőt.

Lásd 1-es számú válaszomat és szorozd be ezerrel.

Szomorú.