Minden sztorit várok. Akiknek hűvösen indult a kapcsolatuk de aztán minden jóra fordult?

Nálunk szépen indult,bár a párom nehezen nyílt meg előttem és bontakozott ki,érzelmileg extrém módon zárkózott volt.Lassan feloldódott,egyre közelebb kerültünk egymáshoz érzelmileg,azután jöttek a problémák,hullámvölgyek,vérre menő viták semmiségek miatt.Ebben az is közrejátszott,hogy ő is,és én is cipeltük a múltbéli terheinket,és ez feszültségeket generált köztünk.Azután,amikor ő rájött,hogy milyen könnyen elveszíthetjük egymást,elkezdett kapaszkodni,mikor a sarkamra álltam.Azt hiszem,ez jót tett.Mára már tudjuk,mivel lehet a másikat megbántani,így vigyázunk,hogy azt ne tegyük,ismerjük egymás rigolyáit és szokásait,nagyon erős köztünk a szeretet a történtek ellenére is.

Mi nagyon nehezen csiszolodtunk ossze, az elso evben rengeteg volt a vita, joparszor dontottunk ugy, hogy jobb lesz kulon, de egyikunk sem birta. Aztan valahogy megszulettek az iratlan szabalyaink, elfogadtuk a masik hulyeseget, mindketten visszavettunk a makacs hozzaallasunkbol. Most harom eve vagyunk egyutt havonta-kethavonta maximum egyszer veszunk ossze, az sem durva, konnyen megbeszeljuk. Meg nem elunk egyutt, de nalunk nem is olyankor volt a legtobb problema, hanem amikor egymastol tavol voltunk, es mindketten feszultek voltunk a masik hianyatol. Szeptemberben koltozunk ossze, de egyaltalan nem aggodom, egesz biztos hogy barmit meg tudunk beszelni, mert mar nagyon ugyesen kezeljuk a masikat:)