Megvetitek azt, aki férjhez megy a férje halála után?

Nem akarok senkit megbántani aki ebben hisz, de én képmutatásnak és ostobaságnak tartom ezt az 1 évig gyász "elvárást", fekete ruha stb. Én attól gyászolok valakit mert feketében vagyok? Hát nem. Belül gyászolom és belül hiányzik. Ez is csak egy falusi elvárás. Tudom én is ott lakok.

Első voltam

Én nem vetem meg.

De irigylem. Nem cinizmusból mondom.

Mert mikor álmamim pasijável vége lett, egyik első pasim volt, egy évig nem bírtam pasikra úgy nézni, és nem akartam pasit. túl nagy volt a fájdalom. Nekem kapcsoalt után is hónapok kellenek, korainak tartom, nema külviglág, hanem a saját lelkem nem bírja, hogy mást megíbrjak csókolni, stb. met emlékeznék és rossz lenne

Amikor anyám meghalt, és apám talált magának párt, kb 1 évre rá (most nem azért a "mondás" miatt írtam ezt, hanem, mert tényleg :D ), iszonyatosan haragudtam rá, gyűlöltem őt is és a nőt is. 15 voltam akkor, szólva érthető. :)

De utólag beláttam, hogy nincs értelme haragudnom, az élet megy tovább, nem lehet elvárni, hogy állandóan a múltban ragadjunk.

20/N

Hű ez a sírköves durva, szerintem még idősek esetében is! - amikor drága Papikám itt hagyott minket, megkértem Mamikámat, ne kövesse ezt a szerintem szörnyű szokást, és ő szerencsére bele is egyezett.

A kérdésről az a véleményem, hoyg tényleg furcsa, hogy már pár hónap után talált valaki mást, de ehhez tudni kellene azt is, hogy az eredeti házasság mennyire volt boldog - ha nem túlzottan, akkor érthető. Az esküvővel végülis megvárták az egy évet, ha jól mondom - a falusiak reakciója jogtalan. Fiatal még a nővéred, legyen boldog másodszor is! Sokkal jobb, mint depresszióba esni.