Néha úgy érzem hogy elegem van. Más is van így vele?

Nekem a zsákos módszer használt: amikor egy fontos! munkahelyi alkalomra kellett volna a kedvenc ingje meg nyakkendöje (természetesen egy órával elötte jutott eszébe) és a zsákra mutattam, hogy benne van - koszosan, mert nem volt a szennyestartóban, akkor igencsak letört, de azóta eszébe jut, hogy minek hol a helye.

Párszor kibirod, utánna tud változni a kedves párod is.

(a zsáknak nagy elönye, hogy nincs semmi szanaszét, ha keres valamit, kapásból megvan - és mégse olyan, hogy "na látod, csak elrakodtál helyettem".)

Na, nálam ehhez adjatok még két személyt!

szülői házban lakunk, apukámmal és a tesómmal.

Tesóm: főz egy kávét, persze kicsöpög a tűzhelyre, a kiöntő alja is mindig olyan, amit ugye letesz 2-3 helyre. a csésze is olyan lesz, azt is 2-3 helyre lerakja, mire megissza.Fürdik, nagy kád vízbe mindig, hogy nehogy maradjon elég melegvíz mindenkinek, persze miután leengedte nem mossa ki a kádat...Ami a kezébe kerül ott rakja le, ahol éppen kedve van.Szennyes...hát nem is tudom, hogy volt-e olyan, hogy a szennyestartóba rakta volna.

Apa:kávéfőzés dettó, mindig kiönt valamit, amit persze nem töröl fel, mikor befejezte az evést szépen előre tolja a tányért az asztalon(ezzel el van szerinte rakva). A szennyestartó mellé közvetlenül szépen leteszi a szennyest.Neki még el is nézném, mivel csak felnevelt, na meg csak az ő háza...

Párom:Az étkezőgarnitúra széktámláit használja gardróbnak. mit levesz szépen odarakja, ha nem pakolok el képes mind a 6 székre több garnitúrányi ruhát halmozni. Előszeretettel hagyja el a papucsokat és cipőket a nappaliban, persze csak olyan helyen, ahol hasra lehet benne esni.a wc-be behordja a reggeli újságot és nem hozza ki.zuhanyzás után kisebb kacsaúsztató van a fürdőben. A wc tetejét egyikőjük sem képes lehajtani, na és a pisi leöblítésére csak tiszteletbeli vízmennyiséget használnak.

Tehát megy a trehányság és az igénytelenség ezerrel én meg bírjam, ha nem tetszik takarítsak éjjel-nappal.

nem is panaszkodnék, de 38 hetes terhesen úgy néha jól esne, ha valaki elmosogatna, vagy ha csak megbecsülnék a munkámat.

Szeretnénk már külön költözni, de sajna nincs lehetőségünk. De az biztos, hogy ha lesz egy saját házunk a páromnak szerzek egy ugyanilyen étkezőgarnitúrát, amit kiteszek a garázsba és oda pakolhatja a ruháit! :)

Szerintem nem mi NŐK tesszük őket ilyené, hanem a drága anyucikájuk...sajnos az én párom is ilyen, de otthon más volt, az anyja otthon volt leszázalékolva, ő ráért, munka mellett már nem olyan könnyű mindent egyedül csinálni...

Próbáld megnevelni:)

Nem TI teszitek őket ilyenné, hanem TI hagyjátok, hogy ilyenek maradjanak. Ha én így viselkedtem volna már a kezdetek-kezdetén a párommal, úgy dob ki hogy csak na, és igaza lett volna. Szóval lehet, hogy anyuci rosszul nevelte kisfiát, de az nem jelenti azt, hogy téged is az anyukájának tekintsen. Mert ugye két lehetőség van, vagy már az elejétől fogva trehány volt, vagy később vált azzá.

Az első esetben simán lehet ultimátumot adni még az elején, hogy vagy munkamegosztás lesz, vagy szakítás. Dönthet. Ha arra képtelen, hogy neked segítsen, milyen apa és férj válna belőle? Ha pedig később vált trehánnyá, akkor emlékeztesd, hogy csak azért mert hozzámentél, vagy már huzamosabb ideje vagytok együtt, még nem szabad természetesnek vennie téged, és nem szabad téged takarítónéninek tekintenie. Mindkét esetben a nő felelőssége is, hogy a férfi ne maradjon, vagy ne váljon trehánnyá.

Az én párom is ilyen.. de kapaszkodjatok meg: ő nő. :)

Engem már kisfiú koromtól kezdve úgy neveltek, hogy a rendes, tiszta környezet nagyon fontos, és egyszerűebb mindent azonnal elpakolni, mint megvárni amíg a dolgok felhalmozódnak. Ugyancsak kialakítottak bennem egyfajta "rendérzéket", azaz hogy úgy alakítsam ki a környezetem, hogy meglegyen mindennek a helye, és más ne kerülhessen oda.

Na a párom ennek teljesen ellentéte, mindent oda rak be ahova ér, abszolút semmi érzéke a harmóniához. Az én módszerem a leszidás, egyszerűen kiverem a balhét, ha valamit összevissza pakol. Ez beválik, mert sokkal rendetlenebb volt korábban, ma már sokat javult. Most éppen arra akarom megtanítani, hogy a fürdőszobában ne hagyja a használt piperecuccait a tükör előtt, hanem tegye őket a helyükre. Módszer: ha nem teszi a helyükre a cuccokat és a tükör előtt találom őket szétdobálva, akkor én teszem el őket, de a másik szobába a TV alatti dobozba. Nem hiszem hogy sokáig lenne kedve a TV-t emelgetni minden reggel. ;) A "kényszerítőeszközök" híve vagyok, a rendetlen emberekkel máshogy nem lehet boldogulni.