Szerintetek feleslegesen haragszom a páromra?

Az a helyzet, hogy egy egyetemista lány vagyok, és most végeznék az alapszakon. Viszont a vizsgák közeledtével érzem, hogy jobb lenne egy félévet halasztanom, vagy valahogy kitolnom a képzésemet, mert kiszámoltam és 1 hetet tudnék a záróvizsgámra készülni, ami nekem kevés, mert nem tudok sokáig intenzíven koncentrálni.

Ezzel az a baj, hogy még édesanyámnál lakom, és igazából hiába vagyok valahol felnőtt, mégis ő fedezi a kiadásaimat.

És tudom róla, hogy nem örülne, nem pártolja azt, hogy csússzak. Ennek főleg az is az oka, hogy már 64 éves, nem szeretne már nagyon sokáig eltartani, és ez így is van rendjén :)

De pont emiatt, hogy ilyen idős nem merem neki elmondani, hogy mit tervezek, nehogy valamilyen baja essék.

És itt jön a lényeg:

Ezt elmeséltem kedves páromnak, és tudja, hogy nekem ez nagyon fontos, és tanácstalan is vagyok, hogy mit, hogyan kéne csinálnom, de ő egyáltalán nem figyelt rám oda, sőt a végén kicsit le is szúrt, hogy most miattam lemaradt a Sherlock és Whatson című sorozat végéről, és mondta, hogy hát ő bizony mekkora áldozatokat hoz értem...

Először azt gondoltam, hogy ez csak vicc, de nem mert el kezdte magyarázni, hogy ezeket is meg kell becsülni.

Szerintem nem valami kecsegtető, ha az egyetemi továbbhaladásomat (bocsi a fellengzős megfogalmazásért, de nem tudtam jobbat... :D ), egy lapra teszi a szerdai sorozatával.

Ti mit gondoltok erről, jogosan haragszok rá, hogy így lebecsüli a problémámat?