Mikor szükségem lett volna rájuk nem segítettek, most meg ítélkeznek felettem. De mégis mi jogon? Bővebben lent kicsit hosszú lesz.

Munkám során rengeteg nehéz sorsú,gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő anyával volt kapcsolatom. Nem volt könnyű az életük, sokuk mellett nem állt család, mégsem mentek el utcalánynak. Inkább takarítottak, akár mosogattak, sőt néhány a földeken dolgozott. De eltartották a gyereküket, legtöbben talpra álltak. Őket lehet tisztelni.

Nem értek egyet a szüleiddel sem, de a leírtak alapján elítélni sem igazán tudom őket, annak ellenére, hogy hasonló helyzetben én támogatnám a gyerekemet, az unokámat. De ha utcalány lett volna, mindegy, milyen indokkal, azt nem tudnám megbocsátani soha, szégyenemben még a környékről is elköltöznék(:

Húú, hát ez elég kemény. Minden tiszteletem a tiéd és a férjedé.

Őszintén szólva nem értem a szüleidet, hogy hogyan fordíthattak neked hátat. Tényleg nem kellene ítélkezniük, és másoknak sem. A szüleid szégyellhetik magukat, hogy képesek voltak így viselkedni. Akárki akármit mond rád, hogy milyen voltál, hogy viselkedtél, te akkor is az ő gyerekük vagy, és szerintem igenis segíteniük kellett volna ahelyett, hogy hátat fordítanak. Van testvéred egyébként? Egyszer biztos felébred bennük a lelkiismeret, és akkor majd ők fognak téged keresni, hogy hát mégiscsak a szüleid...

A gyerekednek biztos nem lesz könnyű, ha ennyi rosszindulatú előítéletes ember van a környezetetekben. Remélem jó anyja tudsz lenni, és nem fogja úgy érezni, hogy miatta kényszerültél arra az életre, vagyis, hogy ő tehet róla, hogy úgy néznek rád mint egy leprásra.

Mindig tartsd észben, hogy honnan álltál talpra, hogy igenis vállaltad azt a gyereket, akit rajtad kívül senki nem akart, és vállaltad a tetteidért a következményeket.

Aki ítélkezik feletted, az pedig könnyen kerülhet olyan helyzetbe amilyenbe nem szeretne...

Sok erőt kívánok Neked!

Ja bocsi, közben írtad, hogy vannak testvéreid.

Te vagy a szerepnélküli középső gyerek.

A testvéreid sem tartják veled a kapcsolatot?

Szerintem akkor is nagyon tiszteletreméltó, hogy nem az abortuszt választottad.

A szüleidnek semmi joguk ítélkezni. Képesek voltak minden nélkül kitenni a saját lányukat és ami még keményebb, hogy nem is próbáltak megkeresni, amikor eltűntél egy rossz társasággal. Meg kellett volna próbálniuk kihúzni belőle, mielőtt megtörténik a baj. Megáll az eszem az ilyen emberektől... eltűnt a 18 éves lányuk és ők meg le sem szarták.

Én sem vagyok a prostitúció híve, de tisztelem azt, hogy milyen helyzetből voltál képes felállni. Kívánom, hogy a további életed jól alakuljon, mert igazán megküzdöttél érte.

Kedves Kérdező!

Én is terhes lettem, úgy hogy az Apja nem akarta. Az én szüleim mellém álltak most náluk nevelem a kicsit.

Legyél nagyon büszke magadra!!!! Minden tiszteletem azoknak akik nem az abortuszt választják, hanem megoldják a helyzetet.

Ez a sok mit kellett volna tenned hozzászólás...nevetséges, hiszen ez már a múlté. Hogy mi volt a múltban nem számít! Remélem a jövőben képes leszel túllépni a szüleid hozzáállásán és nem foglalkozni velük.

Csak annyit azoknak, akik itt fújolnak a kérdezőre, hogy ha a szülei akkor és ott segítettek volna neki, csak egy kicsit is, akkor a kérdező nem kényszerült volna prostitúcióra.

Tán gondolkozni kellene, mielőtt a prostitúció szóra beindulna az utálkozó-mechanizmus. Lehet lepontozni.