Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mikor szükségem lett volna...

Mikor szükségem lett volna rájuk nem segítettek, most meg ítélkeznek felettem. De mégis mi jogon? Bővebben lent kicsit hosszú lesz.

Figyelt kérdés
Nem vagyok egy szent az biztos, nagyon rossz társaságba keveredtem egészen fiatalon 18 éves koromban. Kipróbáltam mindent amit nem szégyelltem akkoriban. S nem egy egy éjszakás kalandom volt. 19 évesen terhes lettem az akkori pasimtól. Ő abortuszra akart küldeni én azonban ezt nem akartam. Haza mentem hogy kibéküljek a szüleimmel akik addig nem is kerestek egyszer sem azóta hogy eljöttem. Ki akartam velük békülni, és rendbe hozni az életemet vissza menni az iskolába. Jó anyja akartam lenni a gyerekemnek. De a szüleim hallani se akartak se róllam se pedig a babáról. Így egy darabig barátoknál húztam meg magam, majd szülés után beköltöztem egy anya otthonba. Nem volt munkám nem volt semmim csak a gyes meg a családi, senki se segítet és nem állt mellettem. Könyörögtem szüleimnek hogy bocsássanak meg nekem és segítsenek. Tudom hogy én szúrtam el. De nem érdekeltem őket, kidobtak. Így dolgozni kezdtem, először csak hetente egy két alkalommal, utána mindennap. Elmentem mindenkivel aki fizetet egy menetért. Abból a pénzből vettem a bébi ételt a pelenkát, utána abból fizettem a későbbi albérletet. Végül pedig a tanfolyamot. Most négy évvel később tisztességes állásom van, a múltamat lezártam és van egy szerető férjem. Csakhogy a drágai szerető szüleim rájöttek mivel kerestem a kenyeremet, és most úgy néznek rám akár egy replásra. Én akkor mindent megtettem hogy rendbe hozzam az életemet, ők fordítottak nekem hátat ők mondtak le róllam. Nem érdekelte őket élek vagy halok. Akkor mi jogon ítélkeznek most? Ha akkor segítenek máshogy alakul az életem, de nem ők inkább kidobtak. Most meg én vagyok a sza..ha a család fekete báránya. Ez így nem fear. Hibáztam az igaz, de megbántam és talpra álltam. Ők azonban már réges régen lemondtak róllam. Bizonyára soha nem is szerettek. Mert ha mégis furcsán mutatták ki.
2013. máj. 7. 21:41
1 2 3 4
 1/40 anonim ***** válasza:
80%
Ne foglalkozz velük. Bár nem pártolom a prostitúciót, minden tiszteletem a tied, hogy a gyereked miatt vállaltad. Max a ferjednek meg a gyerekednek van joga számon kérnie a múltadat, a szüleidnek -pláne azok utan, hogy nem segítettek- semmi közük hozza.
2013. máj. 7. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/40 anonim ***** válasza:
75%
Szemtől-szemben mondanám meg, hogy jobb anyja vagy a gyerekednek, mint ők ketten együtt voltak neked! Büszke lehetsz arra, ahogy rendehoztad az életed, ők meg egy életre szégyellhetik magukat, mert szülőként egy nagy nullák!
2013. máj. 7. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/40 anonim ***** válasza:
29%

Szerintem sokkal okosabb lett volna nem szülni ilyen körülmmények között gyereket, az abortusz sokkal jobb választás lett volna.


Akkor tudtál volna rendes munkát végezni és nem utcalány lett volna belöled. Erre egyáltalán nem lehetsz büszke, és a gyereked meg a férjed is elég rossz helyzetben van, hogy az anya/feleség arról hires, hogy füvel-fával lefeküdt, ha valamennyit is fizettek neki. A helyükben igen szégyellnélek, és ahol lehet letagadnám, hogy te vagy az anyám/feleségem.


Szóval azért a szüleidet nem kellene hibáztatni, NEM ÖK szültek úgy gyereket, hogy se jövedelem, se apa, se semmi, és NEM ÖK éltek k*rválkodásból. Ne csoalkozz, hogy ilyen elözmények után nem kapkodnak utánad.

2013. máj. 7. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/40 anonim ***** válasza:
85%

az az érdekes, hogy pillanatnyi hangulatomtól függően az előzők közül bármelyik választ írhattam volna, és jogosnak találnám ...


viszont ma már lépj túl mindenen, a szüleiden is ... ha akkor nem segítettek (nem feltétlen kell ezért őket megvetni) akkor most téged se érdekeljen a véleményük

2013. máj. 7. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/40 anonim ***** válasza:
43%

Igaza van a 3.-nak. Csodálom, hogy a férjed elviseli a múltadat és meg tud bízni benned.

Kívánom, hogy a jövőd jobban alakuljon.

2013. máj. 7. 21:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/40 anonim ***** válasza:
80%
Az szép, hogy bármit megtettél a gyerekedért, de lehet, jobb lett volna nem megszülni és akkor könnyebb lett volna minden, nem kényszerültél volna arra, hogy ilyen mélyre süllyedj le. Ahogy a családod viszonyult hozzád, az meg kritikán aluli. Mit csináltál, amit ennyire nehéz megbocsájtani?
2013. máj. 7. 21:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/40 anonim ***** válasza:
54%

Egyre lejjebb süllyedtél, és amíg tetszett neked a helyzet, addig tojtál arra, hogy a szüleid többet érdemelnek annál, hogy a lányuk összefeküdjön mindenkivel. Jogilag felnőtt voltál, mikor eljöttél, vállaltad a gyereket, vállaltad a barlagrajzkészítést, felteszem, a gyereket magadnak szülted, nem a szüleidnek eltartásra. Mindenkinek joga van megszakítani a kapcsolatot a rokonával, és mindenkinek lehet véleménye is. Megbántad vagy sem, a múlt nem változik, a vélemények megmaradnak. Mikor jó volt minden, ment a buli ezerrel, nem érdekeltek a szüleid. Teherbeestél, egyből jó lett volna, ha valaki támogat. A gyereket kötelességed volt eltartani, te ehhez a prostitúciót, mint eszközt választottad. Valljuk be, ezt kevés embernek veszi be a gyomra.


Minden rossz döntésnek ára van. Hibáztál, hát fizeted az árát. Szerintem kár azon agyalnod, hogy szüleid mit szólnak. Rendbejött az életed, örülj neki, anyádékkal meg ne foglalkozz. Van, amit nem lehet helyrehozni. Felesleges is.

2013. máj. 7. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/40 A kérdező kommentje:
Igen erre büszke is vagyok, nem volt könnyű de végig csináltam. Mikor terhes lettem leszoktam a cigiről és eldobtam mindent amivel addig éltem. Szakítottam a múltammal végleg, mert nem akartam elvetetni a picit. Egyik baráttól a másikig költöztem. Minden egyes baba holmit használtan vettem áron alul segélyből és kölcsönből. De egy idő után ez nem volt elég, így dolgoznom kellett. Próbáltam tisztességes munkát keresni, ám egy 20 éves lány kis babával végzettség nélkül nem sok eséllyel indul.S mivel a szüleimre nem számíthattam, így nem volt választásom. Két évig csináltam, életem legnehezebb két éve volt. Utána elvégeztem egy pincérnő tanfolyamot. Igaz nem álom meló viszont tisztességes. Fizetem az adót és nevelem a gyerekemet. A férjem ismeri a múltamat nem ítélkezik, mert szeret. Pont akkor ismertem meg mikor elkezdtem a tanfolyamot. Ő is oda járt csak másik szakra. A szüleimmel akkor beszéltem utoljára mikor a szememre vetették hogy mennyire szégyelnek, ennek fél éve. Azóta állandóan ferde szemmel néznek rám ha össze futunk véletlenül a piacon vagy a boltba. Már arra is gondoltam elköltözöm a családommal. De férjem nem akar, azt mondja az hogy így alakult az ő hibájuk is és nekik kell szégyenkezniük nem nekem. Inkább legyek büszke arra hogy talpra álltam. Tudom igaza van, de nagyon nehéz. Kisért a múltam.
2013. máj. 7. 22:01
 9/40 anonim ***** válasza:
73%
Látom sokan merik venni a bátorságot és ítélkeznek, úgy, hogy fele annyit nem tennének nehéz helyetben a magzatukért, mint te tettél, helyette megölnék. Én azzal értek egyet, hogy megtettél mindnet, hogy tisztességes életet élj, megváltoztattad a körülményeid és sokat tettél azért, hogy ott legyél, ahol most vagy. Hogy a szüleid nem tisztelnek, bennem nem mozdít meg semmit, mert szerintem ők sem érdemelnek több tiszteletet. Kb. olyan emberek, mint azok, akik itt abortusz pártiak lennének. Ha gond van, öljük meg, dobjuk ki, minek küzdeni érte/ vele...? Soha nem fogom felfogni,hogy van, akinek ez megoldás. Én a helyedben nem foglalkoznék a szüleimmel, nem érnek annyit, ahogy az itt válaszolók egy részének véleménye sem érdekel. Értékes, erős nő vagy, és biztosan jó anya és feleség is. Aki meg ítélkezik, nézzen tükörbe aztán a saját gyerekére, hogy érte mit tenne meg, és utána ítélkezzen egyet! N29
2013. máj. 7. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/40 A kérdező kommentje:
A szüleimet soha nem érdekelte mi van velem. Fontosabb volt a szomszédok véleménye meg a barátoké. Így lázadozni kezdtem, és igen sok hülyeséget csináltam amit mindig is bánni fogok. De arra büszke vagyok hogy nekem sikerül rendbe hozni a dolgaimat. A múltat nem lehet semmisé tenni, nekem a jövőt sikerült jobbá. Abortusz pedig szóba se jöhetet, nálam ez nem játszik. Ha újra kezdhetném onnan hogy terhes lettem ugyan ezt csinálnám. De abortuszt azt nem. Az dobja rám az első követ aki soha nem hibázott. Nem vagyok rossz ember csak egy nő aki rossz útra lépet de már rendbe hozta az életét. A szüleimnek meg ott van a tökéletes egyetemista öcsém, meg az állatorvos bátyám. Nem csoda hát ha látni se akarnak, engem a család szégyenét. Nem is okolom őket. Végül is már szükségem sincs rájuk.
2013. máj. 7. 22:08
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!