Miért volt régen elítélendő, és szégyen a válás?

pedig sok igazság van abban, amit az 5-ös mond.

Régen nem a szexet tartották a legfontosabbnak egy házasságban, hanem a család összetartását. Igaz, volt akkor is rossz házasság, alkoholista férj, de sokkal kevesebb, mint most.

A válás sem volt olyan könnyű, mint manapság. A háború előtt különösen nem. Ahhoz nagyon komoly indok kellett, hogy kimondják a válást. Nem volt elég, hogy meguntam a férjem, nem vagyok boldog vele, elhidegültünk egymástól és hasonlók. Agyereket sem ítélték mindig az anyának, mint most. Igaz, eltartani sem tudta volna őket, mert a nőknek nem volt jövedelmük, anyagilag a férjüktől függtek. De ha egy feleségről kiderült, hogy szeretője van, akkor csak az apa kaphatta meg a gyerekeket.

A társadalom pedig elítélte azt a nőt, aki szeretőt tartott. Akkor is,ha még nem volt férjnél.

A férfiak pedig szabad prédának tekintették.

Igaz, a vallásosságnak is volt szerepe az elítélésben.

A férjem nagymamája mondta, ha a családban volt valamilyen vita, hogy egy annak a családban kell maradnia, mert egy asszony kötényének el kell az ilyesmit takarnia.

Azt is hozzá tette, hogy egy okos asszony tudja úgy irányítani a férjét, hogy az ne vegye észre, és az asszony akarata érvényesüljön.

Ők 50 évig éltek egymással békében és szeretetben.

5:

pedig higgyétek el, hogy máshogy éltek.

Sokkal beletörődőbbek voltak. Ahonnan nekem vannak infóim, szegények voltak, az ajtót sem zárták be, de a szomszédok is szegények voltak, nem volt irigykedés.

Ha egy menyecske az anyósa háztartásába került, annak kuss volt, be kellett állnia a sorba. De tudtak is alkalmazkodni.

ma már a segg..nkön a tojáshéj, semmit sem tudunk a világról, de nekünk van mindenben igazunk.

(magamra is mondom)

Nem adjuk meg a tiszteletet az öregeknek, mert nem a nagy tudást és tapasztalatot látjuk bennük, hanem azt, hogy már ők a gyengék, és a mostani világban a gyengéket el szabad taposni.

Én nem tudom, szerintem most is elég nagy szégyen... Főleg, hogy az emberek sokszor már meg se próbálják oldani a gondjaikat, jaj, kiábrándultam, már nem vagyok szerelmes, váljunk el. Én most is szégyelném, ha megváltoztatnám azt a döntöséemet, amit nemrég hoztam, amire megesküdtem, hogy egy életen át tartani fogom. Széegylném, hogy annyira buta vagyok, hogy egy olyanhoz mentem hozzá, akivel nem tudok egy életen át együtt élni.

Persze, tudom én, hogy nagyon sokszor ez a legjobb megoldáás, de azért azt nem mondanám, hogy ma már nem szégyen.

11: persze, hogy nem a szexet tartották a legfontosabbnak, mivel ritka volt a szerelemből köttetett házasság.

Akit nem szeretsz, azzal nem is akarsz állandóan szexelni.

Félrejártak ők, mindenki tudott is róla. A lényeg az volt, hogy ne bukjanak le egyértelműen, félreérthetetlenül, mert akkor aztán ment a sárdobálás.

Idős nénikkel beszélgettem, nem volt ritka a magzatelhajtás sem...

14 Csak azért mondod ezt, mert még nem ment tönkre véglegesen a házasságod és nem jöttél rá, hogy akit elvettél, az egy lelketlen barom. Sajnos sokan együtt maradnak a szégyen miatt olyan emberekkel is, akikkel egyáltalán nem kéne és ezt mindig a gyerekek szívják meg a legjobban.

Igazából a mai öregek közül nem sokra tudnék igazán felnézni. Sok közöttük a perverz, akiknek elment az agyuk és sokan csak a nosztalgiázásban élnek. Csak az a gond, hogy a fiatalok se túl okosak, ők se jobbak. Szerintem a 2 VH után kezdett el romlani az emberek értékrendje. De én a régi világban sem élnék szívesen, mivel nő vagyok és abban az időben a nő szinte nem is számított embernek. Egyik kor sem volt jó, a mai sem, de itt legalább nem születtem bele egy kasztba, ahonnan lehetetlen kitörni. A válás meg nem szégyen, pont ellenkezőleg. Aki el mer válni egy ilyen berögzült gondolkodás ellenére is, az tökös és nem hagyja, hogy a gyerekei egy rossz házasságban nőjenek fel. Sok ilyet ismerek. És igen, megvisel a válás mindenkit, nem egyszerű dolog, de még mindig egyszer traumát szenvedni, mint hosszú éveken keresztül minden nap. Úgyhogy aki fikázza a válást, az örüljön neki, hogy nem kellett végignéznie, ahogy a szülei lassan és biztosan leépülnek egy rossz házasságban és örüljön neki, hogy nem akarják őt is magukkal rántani.