Hiányzik egy fiú, és gyakran érzem anyun is, hogy már kíváncsi van-e valakim?!
Lényegében arra jöttem rá,hogy nagyon gyorsan megy az idő, és szinte kimaradtam az elmúlt 3 évben,mikor kezdett mindenki élete beindulni körülöttem.
12,5 évesen volt egy barátom akivel együtt voltam 2 hónapig, majd rá egy évre, lett egy másik,vele is 2-3 hónapot voltam együtt.
Nyilván gyerek voltam, nem sérültem, és nem lett belőle bajom,de így 3 évvel később azt vettem észre,hogy nagyon megy az idő,és most kellene csak igazán rátalálnom már,az én 'páromra'. Legalábbis, szeretnék én is, olyan romantikus,moziba járós, csókolózós,nyári csillagnézős tini kort.
De nem nagyon 'kopogtat' senki sem.
Nem akkor szeretnék majd barátot mikor már 18-19 éves leszek,és kimaradok minden ilyen tinikorban zajló dolgokból.
Közben anyun is látom,hogyha kérdezik,hogy 'na,hogy megy a lányodnak a fiúzás?' csak húzza a száját,hogy nincs senkim,és nem is 'volt'. Az a gyerekkori szerelem nem sorolható azért ide be.
Lassan 16 éves leszek,és már körülöttem a lányoknak/fiúknak van,vagy nem rég volt,csak most kezdett el hiányozni,hogy hiányozzak valakinek.
Úgy érzem nagyon gyorsan elszalad ez a pár év,és utána már a jövőmet kell terveznem,és nem lesz annyi időm kiélni a dolgokat,mint most.
15,5L
Végre egy fiatal, aki tud értelmesen fogalmazni és írni. Bár fiatalabb lennék egy tizessel..
Kedves 15.5L! Közhely, de a szerelem akkor csap le majd rád, amikor nem várod. A titok az, hogy ne keresd, úgyis utolér:)
Sok sikert!
29.5F (:P)
Köszönöm a válaszokat.:D
Nem kergetem azért annyira a szerelmet,hogy szinte rám lenne írva. Magamban gondolkozom el gyakran azon,hogy fiatal vagyok igen,de pont most kell élni. Régen is voltak ilyenek, 30-40-50-60 stb... évvel ezelőtt is voltak szerelmek, iskolai tiltott csókok,és amíg a világ világ lesz, mindig is így lesz.
Nem a jövőbeli férjem szeretném megtalálni, szó sincs ilyenről, csak szeretném kiélvezni,hogy most van itt az ideje annak,hogy kézen fogva sétáljunk, hogy a suliba együtt menjünk,és az osztályteremnél puszival elköszönjünk iskola végéig.:))
16 evesen volt eloszor baratom, azert, mert feltem, hogy kimaradok mindenbol. 15 evesen en is azt gondoltam, amit te, ma mar rajottem, hogy mekkora hulyesegeket gondoltam, hogy nem fogok lemaradni semmirol. Es csak azert, hogy ne maradjak ki, nem jarok senkivel. Nem jott el szamomra se a megfelelo par, 18 eves koromban lett megint kapcsolatom. 16 evesen csak 2 hetig jartam azzal a pasival. 18 eves koromtol 21 eves koromig par pasit kiprobaltam, nem maradtam ki semmibol, ugy erzem. 21 evesen talaltam meg az igazit, akivel azota is egyutt vagyunk, mar csaladot alapitottunk (majd 9 eve)
Szerintem normalis, amit erzel, hasonlo helyzetu lanyok hasonlokon gondolkoznak, hasonlokat ereznek. Es mind, akiknek ezt mondjak, amit en most neked, hogy ne aggodj, eljon a te idod is, nem maradsz ki semmibol, mind azt mondjak erre, hogy ez kozhely, meghogy mi van, ha te megis kimaradsz, te mas vagy...stb, hidd el, igazuk van. En is azt gondoltam, hogy kozhely:D
A tinikor errol szol: a bizonytalansag, a sok hormon dolgozik.
Ne aggodj, ha nem kapogtat be hamarosan, vard ki a te szoke hercegedet, ne pasizz csak azert, mert nem akarsz kimaradni. Eljon majd a szerelem
Köszönöm az újabb válaszokat is:)
Igen itt is ahogy szétnézek szinte csak olyat találni,hogy mindenkinek eljön az ideje, meg nem marad ki az ember semmiből. Nyilván így van, de egy kamaszban ilyenkor már előtörnek az érzések. De teljesen igazat adok mindenkinek.
A lányregényről csak annyit,hogyha már valaki jár suliba, ott is lát pont annyi dolgot mint amit leírna egy ilyen 'alkonyatban' vagy akármi másban.
Én is látom az évfolyamtársaimat kézenfogva haza menni,másnap kézenfogva suliba jönni, olyankor mindig elmosolyodom,hogy de szépek:):D
életem, te miről beszélsz? már most ki akarod élni magad? nyugi, nem leszel lemaradva semmiről, ha nem 16 évesen talál rád a nagy szerelem. az egyetemista korszak a legjobb idő a fiúzásra, illetve talán még a végzős gimis év. akkor már jó eséllyel 18 vagy, mehetsz bulizni, sokkal több lehetőséged lesz a szórakozásra mint most.
persze, elhiszem, h jó lenne egy sráccal romantikázni, csókolózni, kézen fogva sétálni, de eljön az ideje ennek is.
ne azért akarj kapcsolatot, mert a barátnőidnek van fiúja, hanem mert megértél rá, és készen állsz egy komolyabb járásra.
lehet sovány vigasz, de 16 évesen még én sem jártam senkivel, pedig azért bevallom álmodoztam róla. bár nem estem mély depresszióba miatta :) neked sem kéne keseregned. 17 voltam, mikor először lett pasim, akivel komolynak mondható kapcsolatunk volt. jobb egy kicsit érettebb fejjel megélni az ilyen dolgokat, megfontoltabban tudsz cselekedni, nem leszel már annyira befolyásolható.
na, fel a fejjel, még semmi nincs veszve! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!