A családon belül nektek is időpontra kell menni?
Férjem szülei, ha elhívnak magukhoz, akkor mindig ki van adva, hogy délRE/délután kettőRE stb. KELL menni. A férjem is így beszél róla, hogy ekkorra és akkora KELL odaérkezni.
Nekem ez olyan fura nálunk ilyen sose volt.
Nálunk olyat nem lehet, hogy délután megyünk. Ki van adva mindig általuk, hogy hányra kell érkezni. De pontosan. A legjobb az, hogy mindig mi alkalmazkodunk, pedig nem épp a szomszédban élünk és mire mindent felpakolunk, meg átszállogatunk. De őket nem érdekli, hogy mi lenne a jobb, ha ők kitalálják, hogy tizenegyRE legyünk ott. Volt olyan, hogy mondtuk, hogy nem tudunk addigra odaérni, majd mondjuk egyre jövünk. És akkor útközben hívogatott, hogy mi az, hogy nem vagyunk ott. Mikor szóltunk, hogy nem tudunk odaérni, az nekünk nem jó.
Mikor mihozzánk megyünk, akkor belövünk egy kb. időpontot, de inkább mikor elindulunk akkor szólunk, ha meg kajázásról van szó, akkor ha van olyan, amit frissen kell kirakni, azt mikor odaérünk, lepakoljuk a gyereket, aztán elkezdjük együtt befejezni.
De amúgy nem családi összejöveteleknél van ez így, hanem csak ha mi megyünk akkor.
válasza: válasza:Nem arra gondolok, hogy váratlan beállítanánk. Hanem nem lehet olyat mondani, hogy mondjuk szombat délután jövünk és majd szólunk, ha tudjuk mikor, mert nekünk is meg kell itthon dolgokat csinálni, meg felpakolni a pereputtyot, ilyen nincs. Rendesen akár hetekkel előre be kell jelenteni órára pontosan, hogy mikor érkezünk. Nyugdíjasok, és soha sehova nem mennek, max. a sarki boltba/kocsmába.
Nekem azért fura, mert ha pl. felhívom a nagymamámat, hogy figyelj, hétvégén lehet el tudunk menni, akkor annyit mond, hogy jól van jányom, melyik vonattal jöttök, akkor mondom, hogy még nem tudjuk, akkor nem baj, majd előtte este már biztos tudod, hívjál már fel, hogy ezt vagy azt kivegyem a fagyasztóból hogy megcsináljam, mert szereti a gyerek. Nem az, hogy hetekkel előtte pontos órát mondjunk és cirkusz van, ha nem jelenünk meg ott és akkor.
válasza:Mi aktív emberek vagyunk, és a szüleink is azok.
vagy is nem ücsörgünk tétlenül otthon, hogy csak arra várjunk, hogy valaki beesen.
Èn pl nagyon utálnám, hogy ha valaki azt mondja 2-3 körül, de 4-kor esik be.
Pont egyik nap mondta a barátnöm, hogy 5-kor jön hozzánk a gyerekeivel. Èn délután elmentem a dédihez, majd felh´vott 3-kor a nénikém, hogy hozzá is ugojak be. 16:45-kor vettem észre, hogy mindjár 5 óra és rohantam a 2 apró csemetével haza. 6 óra semmi. Felhívom a barátnömet, hogy hol vannak, erre mondja, hogy csak 8-kor jönnek. Szuper volt. Egy bébivel és egy apró gyerekkel nem tudok rohangálni megállás nélkül, és a délutánt a nénikémnél is tölthettük volna, de így vártuk a barátnömet.
Olyan elöfordul, hogy anyósom szól, hogy ebédre menjünk, én meg mondom, hogy akkor már délelött megyünk. Ekkor neki is mindegy hogy 9-kor vagy 11-kor esünk be, mert egész délelött fözöget, a lényeg délre legyünk ott.
Vagy még olyan is lehet, hogy anyukám mondta, hogy otthon lesz egész délután, nem mennénk-e át valamikor. Mire mondtam, hogy meglátom hogyan lesz vége a sétának, és bemegyünk, de kb 15-17 között valamikor.
válasza: válasza: válasza: válasza:Ha például ebéddel várnak/vagy mi őket, akkor igen. Ilyenkor szeretjük mi is úgy csinálni, hogy pont kész legyen minden, finoman, frissen melegen. Persze, ha hamarabb jön valaki, az nem baj, max besegít, elvégre csak családban vagyunk, de ha késik, várni kell, melegítgetni, úgy hogy addig meg rohantál, hogy kész legyél időre...
De úgymond sima látogatásnál, be se szoktunk jelentkezni egymáshoz.
válasza:Szerintem ez attól függ, ki hogy fogja fel a dolgot. A szüleim örülnek, ha megyünk, tökmindegy, mikor. Messze laknak, így kb. kéthavonta látogatjuk csak meg őket. Általában péntek késő este érkezünk, anyukám általában csinál vacsorát, de ha nagyon későn tudunk csak indulni, akkor van hogy lefekszik addigra. Semmi gond, van kulcsom, és különben is, ott nőttem fel, nem várom el, hogy puccba vágják a házat és vendégesdizzünk.
Apósom hasonlóképp gondolkozik, hozzá gyakrabban megyünk, de ő se szokott problémát csinálni a dologból, ő tízkor lefekszik, ha utána érkezünk, akkor ne ébresszük fel. Kaját találunk a hűtőben.
Szerintem alapvetően ez a normális, elvégre az ember a saját szüleihez megy. Ha nem érnek rá valamiért velünk foglalkozni, feltaláljuk magunkat, segítünk a munkában vagy most már jó idő van, csinálunk egy limonádét és kiülünk a teraszra beszélgetni, napozni.
Anyósom viszont a másik véglet. Hozzá időpontra kell menni. De igaz az is, hogy hozzá családi ebédre vagy vacsorára szoktunk csak menni, és olyankor nem csak minket lát vendégül, hanem más rokonokat is hív, és nagy traktát csinál. Szóval ott végül is érthető, bár számomra ez nagyon fura. Kicsit olyan, mintha nem is a fia látogatná meg, hanem valami idegen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!