Mit gondoltok egy ilyen családi helyzetről? Ti vállalnátok így ennyi gyereket?

"Mire jó, ha lemarad mindenről? "

Kérdezd meg a férjedet, hogy ő nem sajnálja, hogy munka mellett lemaradt mindenről?

Vállalnék, sőt vállalnék még többet is. De nem ülnék otthon, ha van egy vállalkozásom, amit szeretek és ami jól is megy. A gyereknek is jobb egy kiegyensúlyozottabb, pörgősebb anyuka.

Meg egyébként ha belegondolsz, a plusz pénzen rengeteg plusz időt lehet vásárolni. Mert lehet, hogy az anyuka nem teszi le négykor a munkát, de gondolom, a bébiszitter mellett (vagy egy személyben) van bejárónőjük is, azaz nem kell foglalkoznia a házimunkával. Azaz hazaér mondjuk hatkor, de onnantól szabad. Míg átlaganya hazaér fél ötkor, de még nekiáll takarítani, vacsorát csinálni, utána mosogatni... amikor ugyanúgy nem foglalkozik a gyerekkel.

No meg a másik dolog, hogy ha anyuka otthagyja a vállalkozást, akkor annak valószínűleg annyi. Egy vállalkozás nem olyan dolog, amit jegelni tudsz, aztán évekkel később folytatod. Azaz kiesik a jövedelem fele, ráadásul onnantól csak egy helyről jön be pénz. Azaz bármi történik apukával, hirtelen nullára csökkenhet a bevétel.

Szerintem okos, ahogy csinálják. Én is hasonlóképpen tenném.

Haha, mintha csak a saját történetemet olvasnám!

Annyi a különbség, hogy férjemnek van saját vállalkozása, én egy hatalmas multinál igazgató-helyettes vagyok csak, plusz a gyerekeink kicsit idősebbek.

2 lányom volt, a férjem megveszett egy kisfiúért. Lett hát még egy lányom! :D Nem jött be a terv.

Nálunk is besegít a babysit, nagyszülők és miegymás, mindhárom gyermekem köszöni szépen jól van, egészségesen fejlett, értelmes, és korához képest művelt, széles látókörű. Valóban, hogy nem tudok velük annyi időt tölteni, amennyit más (bár igyekszem meghúzni a munkában a határt), nem én vezetem a háztartást, nem főzök naponta, mint egy "átlagos" anyuka. És biztosan sokan megvetnek azért, mert pl. kétnaponta konditerembe járok - azt persze senki nem tudja, hogy közben a gyerekek felolvasnak nekem, tanítják egymást, vagy élménybeszámolót tartanak. Nem szeretném ezt tovább ragozni...

Továbbá azért megyünk, csináljuk a férjemmel azt, amit, mert megtehetjük. Plusz mert minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének - szerintünk most is jó nekik, és biztosan nem fogják a szemünkre vetni, ha saját lakásba költöznek el, nem albérletbe...

Bocsánat, elragadtattam magamat! :D Csak annyiszor bántanak engem/minket is, holott... Keveset vagyunk együtt, de azt a keveset okosan töltjük el. Ez pedig sokat számít!

Nyilván azért élnek jól, mert mindketten sokat és jól dolgoznak. Azért egy munkahely nem igazán úgy működik, hogy akkor az anya "visszavesz a tempóból" és akkor majd ha már nagyobbak a gyerekek fogja magát, visszamegy és ugyanott folytatja ahol abbahagyta (hacsak nem hivatalnok:D)

Gondolom amit az anya felépített, elért a karrierjében sok-sok munka árán tette és megértem, hogy nem akarja feladni és otthon ülni. Ha valakinek jól áll az anyagi helyzete és "megteheti", nem gondolnám, hogy az a megoldás, hogy akkor beéri ennyivel és abbahagyja, mert már úgyis van alapon. Pont azért dolgoznak mindketten keményen, hogy a gyerkőcöknek 10-15-20 év múlva is ugyanolyan jó megélhetést tudjanak biztosítani.

szerintem teljesen jó dolog, h az anya nem fásul bele a gyereknevelésbe, hanem mellette mással is foglalkozik. én sem bírnék 3 évet otthon ülni, és egyébként is szeretem a munkámat, szóval ha lejár a gyed, akkor majd megyek vissza.

nekem ez az álomcsalád, nem az amikor anyuka a gyerekekre hivatkozva egy évtizeden keresztül otthon mereszti magát és teljesen beszűkül, kiesik a világ pörgéséből. egy laza, pörgős anyuka szellemileg is sokkal többet tud adni a gyerekének mint egy olyan, akinek semmi más elfoglaltsága nincs.