Gyűlölöm a családomat, gyűlölöm a vezetéknevemet és gyűlölök itt lakni, hogy viseljem el ezeket?
Gyűlölöm apámat aki tesóm mellé állt amikor(többször is) megvert tesóm egy idegen(számára barátnőnek nevező)lány miatt! Utálom tesómat is amiért egy lány miatt ellenem fordult, többször megvert és a tökéletes testvéri kapcsolatunkat tette tönkre ezzel(bár ezek után nem is biztos hogy az volt..).
Rosszul vagyok hogy minden nap ezeket kell néznem és elviselnem, hogy egy házban élek velük. Életkedvem is elmegy amikor meglátom bármelyiket is! Idegbeteggé tudok válni 1perc alatt, ha hozzám szólnak..szívből gyűlölöm.
Megbeszélni sosem lehetett semmit, mert mindig csak az a jó amit az a két barom mond..!
Édesanyámat nagyon-nagyon szeretem, mindenben támogat, de vele is kezdenek így viselkedni az egysejtű férfitagok amiatt, hogy mellettem áll ki.
Elválni sajnos nem tudnak a szüleim, mert akkor mindenki az utcára kerülne. Nem jönne össze annyi pénz felesbe, hogy mindenki tudna venni legalább egy egyszobás lakást..
Jelenleg egyetemen tanulok sajnos még két év van hátra, addig ezekkel kell együtt élnem. Dolgozok, de a pénz a tanulásomra és az utazásomra megy el..még csak elköltözni sem tudnék albérletbe..Az szobaajtóm mindig zárva van, csak addig van nyitva amíg mosdóba megyek utána visszazárkózok. Sajnos van amikor egyszerre érünk haza apámmal, olyankor rendszerint még elmegyek és kóvájgok 1órát a városban, mert tudom hogy annyi idő elég amíg megkajál, lefürdik és behúzódik a szobájába..
SEGÍTSETEK! Mit lehet tenni ilyenkor?? Meg fogok bolondulni!!
21/L
Sürgősen kérj segítséget pszichológustól, szemmel láthatóan nem bírod hordozni az aktuális terheidet... Ennél még nehezebb is lesz az élet, jó, ha segítséggel megerősíted magad...
Aztán meg költözz el. Meg kell találni a módját. Sok felnőtt ember kis helyen, válási feszültségben... ez nem jó senkinek, hidd el, nem kell fenntartani ezt az állapotot...
Minden jót neked!!!
Elmesélem a történetemet, hogy értsd majd, amit tanácsolok, az miből fakad és miért lehet számodra hasznos.
Engem a bátyám sokszor megvert, kést tett a torkomhoz, üvegszilánkba fektetett és rámtaposott stb...
5 évvel idősebb, ő fiú én lány. Apánk nem volt, anyámat meg szintén verte, ő csak örült, hogy éppen nem ő kap, hanem én...
És nem tettünk semmit sem ellene. Így nőttem fel. Fel sem merült, hogy létezhet segítség vagy egyáltalán beszélni kellene erről bárkinek is (még a barátnőknek se, nemhogy valaki felelős személynek).
Ma már persze késő bánat, minden elévült. De sokszor visszagondolok, hogy a legtöbb mai nyomorúságom, mind ebből fakad. És ha akkor rendelkeztem volna a mai eszemmel, akkor el kellett volna mennem a rendőrségre feljelenteni és beszélni róla mindenkinek nyilvánosan.
Neked is ezt javaslom. Segítségre van szükséged. Ne hallgass! Ne bújj el! Menj a rendőrségre, hogy fizikailag bántalmaznak és menj a családsegítőhöz, a jegyzőhöz, posztolj a facebook-on akár, hogy megtudják a bátyád és a nője barátai, hogy milyenek is valójában és te mit élsz át velük egy fedél alatt!
Szia!
Senkivel és semmivel nem kell együttélned ha az ilyen terheket ad!!! Sokáig én is a szüleimre haragudtam, borzalmas gyerekkorom volt, de 16 évesen elmenekültem, mert rájöttem én vagyok az aki ezt megtehetem és felellősséggel tartozom a saját nyugalmamért(ha már a szüleim nem tették )Erősítsd meg magad és kezdj el keresni, hidd el mindig vannak lehetőségeink mégha oly halványak is! Lehet, hogy csak egy kis társbérletbe tudnál menni és dolgoznod kéne mellette, de meglenne a nyugalmad, azt tennél az életeddel amit akasz hidd el ez megéri! Tudom, most sok pozitív megerősítésre lenne szükséged, de azt kell mondanom Tebenned van erre a megoldás! Sokszor azért történik egyre rosszabb dolog velünk, hogy lássuk meg változtatnunk kell. A változás jó, mégha nehéz is, jót hoz! Sok szerencsét hozzá, menni fog!!!
#5: Tudják, hogy gyűlöljük egymást. Viszont édesanyámon kívül SENKI nem hisz nekem. Mindenki azt hiszi hazudok, szóval felesleges híresztelni. Pedig látleletem is van...
#6: Köszönöm szépen a bátorítást, nagyon-nagyon jól esik!:) Meg fogom próbálni, ez tényleg nem mehet így tovább és SIKERÜLNI FOG!:)
1. Amíg muszáj, addig viseld el őket, de mindenképpen kérj pszichiáteri szaksegítséget. 21 évesen kaphatsz ifjúságit, az a legjobb.
Ha gyűlöld a családod, a nevedet, az apádat, akkor az azt jelenti, hogy előbb-utóbb (inkább előbb) ki fogsz bukni az egyetemről. Apagyűlölettel nem lehet teljesíteni hosszú távon.
12:04 teljesen egyetértek !! Ne hagyd magad, mond el mindenkinek, kérj segítséget, mert ez tűrhetetlen, előbb utóbb valaki hinni fog és talán segíteni is tud neked.
Kollégiumba kellene menj a két évre, csak hétvégente kellene hazajárnod, vagy arra a két napra akár egy barátnődhöz is mehetnél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!