Túl tökéletes? Miért?

Ne zavarjon

semmi

inkább örülj hogy megtaláltad életed párját

Igazából senki sem tökéletes, idővel, ahogy apránként megismered majd rájössz, hogy neki is vannak hibái. Ha szinte mindent egyformán gondoltok, az nagyon jó. Szerintem csak nem mersz boldog lenni. :-) Az emberek ilyenek... mindig valami másra vágynak, ez a tipikus "boldog leszek, ha..." Nincs ha!!! Örülj inkább, merj szerelmes lenni, stb. Mikor, ha nem most? Erre vágytál, megkaptad, élvezd. :-) Ha pedig nem leszel belé szerelmes, szakíts vele, ne filózz azon, hogy mennyire tökéletes, ha nem szereted, nem szereted, ennyi.

Amúgy mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást, meg azt is, hogy másokban is magunkat szeretjük. Ha Te az utóbbit vallod, akkor tuti beleszeretsz idővel, ha pedig az 1. igaz rád, akkor... majd az idő eldönti. :) Ne gondolkozz annyit :P

Nálunk épp ellenkező a helyzet. Teljesen másképp látjuk a világot, de tudom, hogy ő az igazi,még akkor is ha néha megfejelem tőle a falat... :D . Viszont, azt hiszem tudom mi zavar téged még akkor is ha a másik nemet képviselem. Egyszerűen félsz. Félsz attól, hogy mi van ha a mégsem olyan idilli a helyzet, mint ahogy elsőre tűnik. Mi van ha az a pasi nem is olyan álom, hanem csak annyira vártál már egy ilyen srácra, hogy ezeket a vágyképeket megpróbálod ráerőltetni tudat alatt.

De tényleg ha úgy érzed hogy mennyire egyszerű és remek, akkor ne foglalkozz ilyenekkel. Túl rövid ahhoz az élet, hogy ilyen dolgokon filózzál. Próbáljátok meg komolyabban, az idő úgy is eldönt mindent.

Sok, boldogságot! :)

Orulj, hogy tokeletes!

Sok boldogsagot!;)