Hogyan éreztessem az élettársammal, hogy most nagyon rossz, amit csinált?

Az alapszituáció: Van egy nyuszink, akit mindketten imádunk. Akinek volt/van állatkája, az megérti. Alapjáraton, ha otthon vagyunk mindig szabadon van engedve, de csak a nappaliban, mert az az egy szoba van teljesen biztonságossá téve számára. De még így is CSAK felügyelettel lehet szabadon. Ha elmegyünk, ill. éjszakára, mindig bezárjuk. Erre ma történt olyan, hogy párom amikor elment otthonról, nem zárta be, és mindennek a tetejébe még a hálószoba ajtaját is nyitva hagyta, így oda is be tudott menni. Jó 4-5 órát volt így egyedül a nyuszi. Természetesen bement a hálószobába, egy darabon széttépte a szőnyeget. Ami még a kisebb gond. Hála az égnek nem történt semmi baj, de be szorulhatott volna a szekrény mögé, vagy szétrág valamilyen vezetéket, amiben áram van stb.

Egy szó mint száz, a felelőtlenségével a nyuszi életét kockáztatta. Borzasztóan zavar a dolog. Bár nagyon megkönnyebbültem, hogy nem történt nagyobb baj, és nem is vagyok egy haragtartó ember, mégis valahogy éreztetni kellene, hogy ezt nem lehet egy bocsánatkéréssel elintézni. Szeretném elérni, hogy a jövőben ne történhessen ilyen.

Jó ötlet, ha kicsit játszom a haragtartót, annak ellenére, hogy már nem haragszom rá? Vagy hagyjam az egészet, megtanulta ebből is a leckét? (azért ő is megijedt, amikor hazaért)