Szerinted mitől függ?

Nálunk az volt a baj, hogy sokáig fogamzásgátlót szedtem, aztán egészségügyi okokból abbahagytam és áttértünk a gumira. De 1-2 korábbi rossz élmény miatt (pl. lecsúszott) tartottam attól, hogy teherbe eshetek és még nem akartam. Úgyhogy hirtelen drasztikusan lecsökkent a libidóm és a párom 1 évig bírta, amíg előhozta a témát. Addig én se gondolkoztam rajta, de megbeszéltük. Azt is átrágtuk, hogy ha becsúszna egy gyerek, már készen vagyunk rá mindketten, nem kell ettől félni. Azóta sokkal jobb a helyzet. De volt olyan kapcsolatom is, ahol az önbizalomhiányom vágta tönkre a szexet. Az exem állandóan piszkált, hogy milyen nagy a fenekem... Én meg úgy voltam vele, hogy akkor biztos nem tetszek neki, nem akartam, hogy meztelenül lásson, stb. De abban a kapcsolatban nem ez volt az egyetlen probléma.

Az, hogy mitől függ... Ha valakinek nem szegi kedvét a napi robot (=a hullafáradt állapot) és az, hogy olyan helyzetben látja a másikat, mint ahogy összeköltözés előtt nem, ráadásul mindkettejüknek helyén van az énképe, és egyikük sem feszült valami miatt, akkor nagy baj nem lehet ilyen téren.

Az együttélés megöli a szerelemet, a randi korszakot jó sokáig kell húzni. És amikor együttélésre kerül a sor, akkor is továbbra is randizni. Szerintem az emberek nagyon hamar összeköltöznek...

Én 3 éve randikorszakot élek, mióta elváltam..és még halasztgatnám az összeköltözést, bár a környeztem sürgetné. Biztonság meg ilyenek:)... biztonság meg nem az együttélésből fakad, erre már rájöttem 11 évnyi házasság után. Hanem magából a szerelemből...

38/N