Hány gyereketek van?

MÉg nincs.

Egyelőre 2 gyereket tervezünk, de nem zárkózom el egy 3.tól sem.

Viszont ez még változhat, mivel még egy gyerekünk sincs, lehet az első után azt mondom én nem vagyok képes még egy gyereket nevelni, nem tudhatom akkor mit fogok érezni, persze a párom is érezhet ugyanígy...

szerintem amúgy jobb ha valakinek van testvére, saját magamból kiindulva, szerettem volna második tesót is...

mindeninek saját magának kell éreznie mind anyagilag, mid érzelmileg tud-e vállalni több gyereket, vagy akár egyet is...

Én is hasonló helyzetben vagyok. Ami nekem jó, hogy mindketten fiatalok vagyunk, nem kell csak azért még egy gyerek nehogy kifussunk az időből. Most lesz a lányom 2 éves, én megyek vissza dolgozni, 1-2 év múlva újra visszatérünk a dologra.

A párom szeretne még egyet, de amikor arról van szó hogy mondjuk ő lesz vele itthon 1 éves kora után, vagy hogy éjszaka keljen ő is, akkor annyira nem sürgős. Márpedig egyedül nem akarok 2 gyereket, szóval még várunk. Ha a lányunk elkezdi az iskolát, utána már nem nagyon szeretnék szülni.

1 gyermekem van 15 éves 42/N

Kedves első, éveket gondolkodtam és ugyanazt éreztem, hogy hogy ha akarnánk második babát hogy bírnám ki a lányom nélkül azt a 4-5 napot a kórházban. Ha a férjem nagyon akart volna még egyet, akkor most lenne. De mivel rám volt bízva és Ő sem kardoskodott a tesó mellett, így úgy döntöttem, annak az egynek próbálok mindent (nyaralások, hobbi, elindítás az életben) ésszerű határok között megadni. Néha fáj a szívem hogy nincs egy tesó, de nem tudom milyen lenne az életünk, ha lenne.

Egy gyermekünk van, csodaszép kislány (lehet elfogult vagyok, de ez így jó). 8 hónapos nem sokára. Nem tervezünk kistestvért neki. Nehéz terhességem volt, rettenetesen vizesedtem, és 1 hónappal hamarabb elfolyt a magzatvizem, így 36 hétre jött. Császároztak, mert nem fordult be, medencevégű, lábtartásos volt, ráadásul a "hátával volt előre felé" (remélem érthető). 3 hónapig volt tejem, utána tápszereztük. 2 hónapja nem hízik, picike. Ha minden jól megy a héten elkezdik a kivizsgálásokat, valószínűleg felszívódási zavara van, ami örökletes. Szellemileg viszont semmi gond vele szerencsére. Rettenetesen félnék még egyszer átélni ezt az egészet. Lehet önzőség a részemről, de a páromnak elmondtam az okokat, és teljesen megértett, támogat a döntésemben. Lehet, ha túl vagyunk ezen az egészen máshogy fogom gondolni, ez még a jövő titka.

23/N