Mit tegyek? Agyrém. (Hosszabb)
Sziasztok!
A segítségemet szeretném kérni egy elég fura családi ügy kapcsán. Édesapámmal, a nővéremmel, és a kisfiával (1,5éves) lakom. A hangulat mindig feszült, mert a kisfiú állandóan sír, nyavalyog, sikít. Apukám 61 éves, és nem bírja már az idegrendszere. A nővérem 21 éves, de még sem lehet "normális" élete apukánk miatt. Arra is engedélyt kell kérnie kb, hogy a boltba lemehessen. Amikor pedig hazajön egyből kisettenkedik az konyhába, hogy pont lássa, hogy valamit vette-e.. 21 ÉVESEN. Nem lehet áthívni senkit anélkül, hogy ne húzná rá a száját, vagy ne morogna. Pedig nincs munkája sem, mi tartjuk el az örökségünkből. Itthon ül, és csak gépezik, cigizik. 17 év alatt 3 embert hívtam át magamhoz de azt is úgy, hogy kerítenem kellett, hogy miért jönnek át. Pl: megcsinálom a telefonját, matekozunk. Közben pedig csak beszélgettünk. Ha ezt mondtam volna, a válasz az, hogy mit lehet ennyit beszélgetni, minek barátok? Se a nővérem, sem én nem bírjuk már idegileg ezt. Amikor én vigyázok a kisgyerekre, és sír apu beront, és erősen megszorítja, megcsapja az orrát mint egy kutyának, vagy megcsavarja az orrát. Ez így nem mehet, nem bírom, hogy minden nap erre kell haza jönnöm, 2 havonta megyek bulizni, és arra is azt mondja, hogy állandóan, rendszeresen. Amikor nem suliban vagyok itthon ülök és gépezek, vagy dolgozom. Tényleg alig járok el pont emiatt. Pszichológushoz is kéne járnom kötelezően. Nem érdekli, és tudjátok mi a válasza mikor kiakadok, és ordibálok már vele? Az, hogy más családokban örülnének ilyen életnek ami nekünk van, ez hozzájuk képest aranyélet. Mit mondjak? Nekem nem az. Szeretnénk a nővéremmel új életet kezdeni úgy, hogy nem velünk él apukánk, de hogy? Segítsetek kérlek, és azt ne mondjátok, hogy beszéljünk vele, mert 100× meg lett próbálva, és nem megy. Nem takarít, nem főz, alig akar mosni, annyi a napi programja, hogy lemegy a boltba kb. du 3kor. (negyed óra) Anyukám meghalt 7 éve.
Önkormányzati lakást nem lehet igényelni, valami 1 szobásat? Nem bírunk vele élni már, így örökké a nyakunkon fog maradni, és se a nővéremnek nem lehet magánélete, a gyerek is apa nélkül fog felnőni, és én is depresszióban fogok meghalni....
Igényelni lehet önkormányzati lakást, de nem fogtok kapni. Sokan egyedülállóként 2-3-4 gyerekkel várnak lakásra.
1 megoldás maradt, mégpedig hogy kerestek egy albérletet, és oda költöztök.
Lecsukatni felesleges....
Keressetek egy kiadó garzont, vagy kisebb másfél szobásat, amit ki tudtok fizetni, és költözzetek el.
Gyereket nővéred adja bölcsibe, és mehet ő is dolgozni. Ezt már rég meg kellett volna tegyétek!
Ja, és legyen annyi eszetek, hogy NE az örökséget éljétek fel!
Ti tartjátok el, az örökségből, akkor azért mégsem ti tartjátok el.
A gyerek apa nélkül fog felnőni.-mi köze van ehhez apádnak, miért nem költözött már össze a nővéred a gyereke apjával?
Nem főz, nem mos-otthon van a nővéred, nehogy már a 61 éves apád csinálja ezeket.
Nem egyszerű a helyzetetek.
Nyilván nem jó ez se nektek, se az édesapátoknak.
Vélhetően az örökségetek egy része (édesanyátok után) az a lakás/ingatlan is amiben jelenleg mindannyian éltek.
Tehát a Tiétek (a nővéredé és a tiéd) is, mégis a nyugalom miatt szerintem is az lenne a legszerencsésebb, ha el tudnátok költözni.
A nővéred már bőven nagykorú, a Te korod nem derült ki számomra, de valószínűleg mát Te is az vagy. Vagy közel állsz hozzá.
Az elköltözésnek sajnos anyagi vonzatai is vannak.
Az albérlet is pénzbe kerül, és a háztartás költségei is másként adódnak, ha nem hárman hanem csak ketten kell azokat megosztanotok.
Mindehhez jövedelem kell.
Mindettől függetlenül -már csak a családi béke és egymás tolerálása miatt is- rendeznetek kellene édesapátokkal a kapcsolatotokat, akár külső szaksegítség bevonásával, aki tárgyilagosabb tud lenni a helyzet megítélésében és gyakorlata is van az ilyenek kezelésében.
Az édesapátok akkor is az édesapátok lesz, ha már nem laktok vele.
A különélés és a távolság kétségtelenül könnyebbé teheti a mindennapjaitokat és meg is szépítheti a kapcsolatotokat, de az igazi az lenne, ha kölcsönösen megbeszélnétek és megértenétek egymás helyzetét, érdekeit, érzéseit...
Volt korábban egy hozzászóló, aki az alábbiakat írta:
"Ti tartjátok el, az örökségből, akkor azért mégsem ti tartjátok el.
A gyerek apa nélkül fog felnőni.-mi köze van ehhez apádnak, miért nem költözött már össze a nővéred a gyereke apjával?
Nem főz, nem mos-otthon van a nővéred, nehogy már a 61 éves apád csinálja ezeket."
Érdekes meglátás!
- Szerintem amit az édesanyjuktól örököltek, legyen az lakás vagy pénz, az az övéké, a gyerekeké.
Ha az apa a közhöz háztartásban való együttélés miatt ezzel visszaél, az igen elítélendő, de akár azt is mondhatnám, hogy undorító dolog.
- A kérdező leírásából arra lehet következtetni, hogy az apa elég rendesén visszaél azzal a helyzettel, hogy együtt élnek. Ahogyan kisebb korukban is basáskodott a gyerekei felett (barátok nem jöhettek, meg minek is barátkozni, és jelenleg is be kell számolni, hogy mikor megy boltba és miért megy a felnőtt lánya, stb...) ugyanezt teszi most is. A gyerekek meg tűrik, részben azért mert az apjuk és tisztelik/szeretik is, és a közös lakás sem könnyíti meg a helyzetüket. Azonban az apa mentalitása vélhetően a lánya párkapcsolatára is rányomhatta a bélyegét. Gondolom nem véletlenül neveli egyedül a gyermekét a lány..., ha lehetőség lett volna rá, akkor már összeköltözött volna a gyereke apjával. Feltehetőleg nincs vele jó kapcsolatban.
- Ami meg "Nem főz, nem mos-otthon van a nővéred, nehogy már a 61 éves apád csinálja ezeket." megjegyzésedet illeti, szerintem nincs azzal semmi baj, ha egy 61 éves, egészséges férfiember, aki egész nap otthon van (mert nincs munkája) és a gyerekeivel tartatja el magát, legalább a saját ruháit maga tartja tisztán és közelebbi kapcsolatba kerül a mosógéppel.
Függetlenül attól, hogy a felnőtt lánya is otthon van.
Egy jó hangulatú családban, ahol szeretik, tisztelik egymást, és a nehézségek ellenére igyekeznek tolerálni a másik fél nehezen elviselhető tulajdonságait is, nyilván fel sem merül ilyen probléma, de itt legkevésbé sem normális hangulatú családról van szó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!