Elegem van anyámból! Mit csináljak?

14 éves lány vagyok! Anyu meg apu 6.os koromban elváltak, anyuval meredtem és elköltöztünk a pasia miatt 220 km-el arrébb. Azóta nekem lelki gondjaim vannak...7. es korom óta bevizelek éjszakánként...már voltam kivizsgáláson, azaz vérvételen meg vizelet enyésztésen meg ultrahangon és teljesen egészséges vagyok...de még mindig tart ez a dolog sajna...néha elmúlik néha visszajön...máásfél éve tart ez a dolog igazából azt mondták, hogy ez azért van mert lelki problémás vagyok...ma anyu bejött a szobámba...kivett valamit a szekrényemből és leordította a fejemet, hogy nem katona sorrendben állnak a ruhák, hanem kicsit összeturkáltam őket...meg, hogy én milyen rendetlen vagyok meg stb...meg azzal jött h jól megdugadtam magam valakivel és biztos elkaptam valami fertőzést...igen volt barátom 7 hónapig, de esküszöm EGYSZER SEM!!! feküdtem le vele...max csókolózás meg ölelgetés volt köztünk...meg azzal jött h én "faszizok" Facebook-on meg stb...hát nem, nem pasizok fészen, hanem talán a dunántúli barátaimmal chatelek, mert rettenetesen hiányoznak...meg azzal jött, hogy én azért akarok 80 km-rel arébb menni tanulni (szegedre), hogy jól bepasizzak...hát nem! Azért akarok szegedre menni, pert apu is meg anyu is azt akarta, hogy apu azt, hogy nála legyek anyu meg azt, hogy itt maradjak ezen a retkes Alföldön...utállom ezt a helyet...anyu semmibe nem támogat és semmibe nem ért meg engem...és akkor olyan dumákkal jön, hogy fertőzésem van, mert megdugtak?? Hát azt hittem dobok egy hátast...tudja nagyon jól, hogy nem vagyok rossz lány és, hogy mindig itthon vagyok...nem tudom már...úgy érzem útba vagyok neki és, hogy már senkire nem számíthatok és senkiben nem bízhatok...és még a legjobb barátaim is 220 km re vannak...mit tehetnék? Mit tanácsoltok? Nekem ez a helyzet szörnyű ://