Elegem van anyámból! Mit tegyek?

Szia!

Nem kell pánikba esned, nagyon sokan megélték már azt, amit most te. Ez egy annyira tág, és szerteágazó "probléma" amit 1000 helyről meglehet közelíteni, csak hogy párat említsek.

Alapból: most te egy olyan korszakban vagy (14-15-16 éves korodban lehetsz) hogy lázadsz a szülők ellen, ez tök normális. Szabadabb akarsz lenni, félsz a korlátozásoktól, azt akarod, hogy felnőttként kezeljenek, vagy legalábbis felnőttebbként, mert már nem vagy 5 éves. Ezt majd kinövöd, hidd el.

Édesanyád esetében sok minden lehetséges, de egy dolgot megkell tanulj: neki mindig a gyermeke leszel, 10 és 20 év múlva is úgy fog veled bánni, mint a kicsi kis fiával\lányával, csak mind a ketten megtanuljátok már ezt kezelni. De a jelenlegi problémánál lehet együttesen akár munkahelyi problémák, valami csalódás, párkapcsolati bajok összessége, az hogy te még lázadozol és pimaszkodsz ilyen viselkedést vált ki édesanyádból. Ő is ember.

Meg kell tanulni nem csak a te nézőpontodból szemügyre venni a helyzetet, hanem az övéből, és édesapádéból is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szülőket tisztelni kell, manapság az összetartó család nagyon értékes és ritka (sajnos).

Lehet, hogy neked is kéne tenni a kapcsolatotokért. Nem nagy dolgokra gondolok itt: segítesz pl kitakarítani, átveszed a porszívót, vagy elmosogatsz egy vacsi után, néha 1-1 kedves megjegyzés, vagy csak spontán megöleled. Ezek csodákra képesek. Idővel úgyis megérted, ez a korszak elég rövid ideig tart. 20 fölött már sokkal felnőttebként fognak kezelni, de még akkor is a gyermeke maradsz, ezt ne felejtsd el!

Sok helyen az a probléma, hogy a gyermek lázadó korszakában mindig csak elvár, követel, "komoly" nézetei vannak. Ugyan már. Édesanyánk szült meg, nevelt fel, fizette a ruháinkat, iskolába járatott, óvott minket. Takarít, mos, főz, dolgozik, fizeti a számlákat, és lehet, hogy ezek tök átlagos dolgoknak tűnnek, de nem. Egy felnőtt élete már nem játék, sokkal nehezebb mint egy gyermeké, ezért szerintem támogatni kell édesanyánkat, és segíteni kell Neki mindenben, amiben tudunk. Nem duzzogva, szájunkat húzogatva, hanem szívből, mosolyogva.

Egy családban ha megvan a kellő hála, tisztelet, és tisztában vagyunk a kötelességeinkkel, akkor minden problémát kezelni lehet, vagy akár teljesen megszüntetni. Egy harmonikusabb légkör lesz úrrá.

Azt se felejtsd el, hogy a veszekedések és az idegeskedés, a negatív hozzáállás, a feszültség nagyon sokszor önmagukat erősítik, és átterjed más családtagokra is.

Ugyan ez igaz fordítva is. Egy tisztelettudó emberrel úgyszint tisztelettudóak. Egy segítőkész embernek szívesen segítenek. Próbálj meg bölcsen gondolkozni! :)

Sok mindenre nem tértem ki, sok mindent jobban kifejtenék, de akkor itt ülnék még 3 órán keresztül, és az senkinek sem lenne jó :))

úgyhogy remélem a lényeget megértetted!

Sok sikert kívánok Nektek!

Tiszteletem,

(egy hasonló cipőkben járt volt-kamasz) :)